Egyszeri szigorításról döntött a Magyar Nemzeti Bank
Több év után változtatott a kamatfeltételeken a Magyar Nemzeti Bank. Keddi lépésével az egynapos betét kamatát -0,15 százalékról -0,05 százalékra emelte. A jegybanki alapkamaton most sem változtattak.
A jegybanki döntés minimális szigorítást jelent, de az MNB hangsúlyozta, hogy egyszeri lépésről van szó, egyelőre nem indul kamatemelési ciklus. “A jelenlegi döntés következtében elsősorban a bankok egymásnak nyújtott hiteleinek kamatai emelkedhetnek, ami a lakáshitelek közül a változó kamatozásúakat érintheti. A változó kamatozású lakáshitelek kamatait ugyanis a bankközi kamatlábak mozgásához kötik a hitelintézetek, ezért ezek törlesztőrészletei minimálisan emelkedhetnek.” - mondta Trencsán Erika, az ingatlan.com csoport pénzügyi üzletágához tartozó money.hu szakértője.
Az esetleges kamatemelkedés hosszútávú hatása
Az MNB döntése a lakossági hitelek szempontjából inkább hosszabb távra nézve lényeges, mert felhívja a figyelmet a kamatkockázatra. A money.hu példája szerint egy olyan lakáshitel esetében, amelynél az adott pillanatban fennálló tőketartozás 8 millió forint és még 15 év van hátra a futamidőből, a kamat pedig 3 százalékról 5 százalékra emelkedne, akkor az addigi 55 ezerről 63 ezerre növekedhet a törlesztőrészlet. A hitelre - változatlan feltételek mellett - pedig a 9,94 millió forint helyett összesen 11,4 millió forintot kellene visszafizetni.
A változó kamatozású hiteleket törlesztő háztartásoknak érdemes megfontolniuk, hogy szakértők segítségével a kölcsönt fix kamatozásúra cseréljék. Ezt különösen addig érdemes megtenni, amíg alacsonyak a piaci kamatlábak, és a lakáshitel futamidejének fele még legalább hátravan. A fix kamatozású hiteleknél ugyanis nincs kamatkockázat, az esetleges későbbi kamatemelkedés esetén sem változik a törlesztőrészletük. Ezáltal sokkal biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak, mint a változó kamatozású konstrukciók.
Fotó: Pexels
Biztosítók
