Egyre többen tudnak havonta félretenni

A személyes pénzügyi kilátásokat illetően a legnagyobb optimizmus továbbra is a fiatal, 18-24 év közötti európaiak körében figyelhető meg. Az ebben a korosztályban szereplő válaszadók csaknem fele azt mondja, hogy személyes pénzügyi helyzete javulást mutat, ami lényegesen magasabb, mint az európai átlag 36%. A fiatal válaszadók 61 százaléka úgy véli, hogy reális esélye van arra, hogy lényegesen javítson gazdasági helyzetén, ami jóval magasabb, mint az európai átlag 44 százalék.

Az összes megkérdezett 40 százaléka állítja, hogy anyagi helyzetük jobb lesz szüleikénél, szemben a 2017-es 37 százalékkal, ami az európai fogyasztók pozitív kilátásait mutatja. A fiatal európaiak itt is pozitívabbak: 43 százalékuk mondta ugyanezt. 

Az idősebbeknek jobb a fizetési morálja

Az idősebb európaiak körében jóval többen állítják azt, hogy számláikat időben befizetik, mint a fiatalabbak körében. A 65 év felettiek 76%-a mondta azt, hogy egyszersem fordult vele elő az elmúlt 12 hónapban, hogy késve fizetett volna be egy csekket. A késedelmes fizetők legnagyobb arányban a 25-34 éves korcsoportban fordulnak elő, közülük csak 56% mondta azt, hogy ez elmúlt egy évben minden számlát időben befizetett. 

A számlák és kifizetések kezelése sokaknak kihívást jelent. Az összes válaszadó közül 44% mondta azt, hogy legalább egy számlát késve fizetett be az elmúlt egy évben. E tekintetben Görögországban a legnagyobb a késedelmes fizetések gyakorisága: itt a válaszadók 66%-a mondta azt, hogy egy vagy több számlát nem fizetett be időben. Mindent egybevetve az európaiak fizetési morálja még mindig jó: 85% egyetért azzal, hogy fontos, hogy a számlákat mindig időben befizesse. 

Az anyagiak hatása a magánéletre

A pénzügyi körülmények negatívan hathatnak a párkapcsolatokra. A megkérdezettek 17%-a mondta azt, hogy az anyagi helyzete miatt nem vet véget párkapcsolatának, vagyis ezért ragad benne egy nem kívánt kapcsolatban. 

A megkérdezettek 14%-a szerint az anyagi helyzete is közrejátszik a párkapcsolati kudarcában, de ez a korcsoportok között nagy eltéréseket mutat. A 18-24 év közöttiek, illetve a 25-34 év közöttiek csaknem egyötöde (18%) mondta azt, hogy az anyagiak teszik tönkre párkapcsolatukat, míg az idősebbek körében ez alacsonyabb. 

A sok európai szülőnek jelent problémát a megélhetés

Nagyjából négyből egy szülőnek okoz problémát a gyermeke szükségleteinek kielégítése. A szülők 28 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt 6 hónapban kölcsönből vásároltak gyermekeik számára. Ez az arány 2017-ben még csak 25% volt. A szülők több mint egyötöde nem képes megvásárolni gyermekei számára olyan tárgyakat, amire valóban szükségük lenne. 

Szintén sok európai szülő látja negatívan a gyermekei pénzügyi kilátásait, mikor azok már elhagyják a szülői házat. 25 százalékuk mondta azt, hogy pénzügyi okokból a gyermeke nem lesz képes elköltözni otthonról, további 50% pedig arra készül, hogy az elköltözés után is kénytelen lesz támogatni gyerekét. 

Gyakori a baráti kölcsön

A családi, vagy baráti hitelezés igen fontos szerepet tölt be az európai gazdaságban: a megkérdezettek 40%-a érintett ilyen kölcsönügyletben. A kölcsönzött pénzzel fizetett leggyakoribb kiadások közé tartoznak a bérleti díjak (19%) és gáz, víz, villanyszámlák (19%), a mobiltelefon-költségek (13%) és a tartozások kifizetése (13%). 

Nő a háztartások megtakarítása

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének pozitív hozománya a lakossági megtakarítások növekedése számos európai országban. A megtakarítási ráta jelentősen emelkedett, a válaszadók nagyobb arányban jelezték, hogy havonta megtakarítanak, mint 2017-ben. Idén tízből közel hatan (59%) mondták azt, hogy havonta megtakarítanak, szemben a 2017-es 57%-kal, illetve a 2016-os 50%-kal. 

A havi megtakarítás képzésének oka igen eltérő, de a leggyakrabban emlegetett okok közé a váratlan kiadások finanszírozása (67%), az utazás (40%), illetve a nyugdíjas évekre történő felkészülés (25%) tartoznak. 

Az európaiak körében a leggyakoribb megtakarítási formátum a megtakarítási számla, a havi rendszerességgel megtakarítók 58%-a használ ilyet. A készpénzt említették második leggyakrabban, a válaszadók 22%-a tartja ebben megtakarításait. Befektetési alapokban, illetve részvényekben a megkérdezettek 16%, illetve 14%-a tartja pénzét. Érdekes módon a válaszadók 4 százaléka használ valamilyen digitális pénznemet (például bitcoinban) megtakarítási célból. 

Egyre többen költöznének külföldre

2015 óta folyamatosan növekszik azok aránya, akik pénzügyi okokból elhagynák hazájukat. Bár a leginkább a fiatalabb korosztály, így a 18-24 évesek körében a legerősebbe ez a tendencia, azonban minden korosztályban megfigyelhető. Összességében a válaszadók 18%-a hagyná el hazáját az ottani anyagi körülmények miatt. 

A magyarok több mint egyharmada (35%) állítja, hogy készen állnak arra, hogy kivándoroljon a pénzügyi körülmények miatt, ami legmagasabb arány a megkérdezett országok között. Románia a második helyezett a válaszadók 32% -ával, Lettország pedig a harmadik pedig 26% -kal.

A magyar válaszadók 43 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy saját pénzügyi helyzete javulna. Ennél csak Görögországban mondták többen azt, összesen a megkérdezettek 53%-a, hogy anyagi helyzetükben nincsen javulás. 

A számlák időben történő befizetése terén itthon javulás figyelhető meg: míg 2017-ben a magyarok 49%-a fizette be mindig időben a számláit, addig 2018-ban már 56%, ráadásul a késedelmes fizetők az esetek 43%-ában egyszerűen elfelejtették időben befizetni az adott csekket. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt hat hónapban vett-e fel kölcsönt, hogy vásároljon valamit gyermeke számára, a válaszadók 79%-a felelt nemmel, szemben a tavalyi 73%-kal. Csökkent azon válaszadók aránya is, akik szerint fogyasztási cikkeket hitelre vásárolni elfogadható (37%-ról, 36%-ra). Nem történt változás a tavalyihoz képest a tekintetben, hogy hányan tartják elfogadhatónak a nyaralások, utazások hitelből történő finanszírozását: idén is a magyarok 72%-a szerint ez nem elfogadható.

Fotó: Pexels