Egyre nagyobb az eltérés a kisebb és a nagyobb települések lakásárai közöztt
Budapesten és a vidéki városokban lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme az előző időszakhoz képest, míg a községekben már érdemben csökkentek az árak negyedéves alapon – derül ki az MNB lakásárindex legfrissebb értékeiből.
Az előző negyedévhez képest enyhén mérsékeltebb, de továbbra is erőteljes, 22,9 százalékos éves lakásár emelkedés volt tapasztalható Budapesten 2018 negyedik negyedévében.
A vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb, 18,2 százalékos nominális drágulás volt mérhető éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző negyedévben megfigyelt dinamikához képest. Összességében a növekedési ütem a nyugat-dunántúli városokon kívül valamennyi régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét. A dél-dunántúli régióban 20,9, az északmagyarországi régióban 19,9, az észak-alföldi régióban 16,8, míg a nyugat-dunántúli régióban 12,6 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves alapon.
A községekben az országos átlagtól közel 13 százalékponttal elmaradó, mindössze 2,3 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a negyedik negyedévben nominális értelemben, amivel folytatódott a kisebb és a nagyobb településeken kialakult lakásárszint közti különbség növekedése.
2018 negyedik negyedévében az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 15,2 százalékot ért el, szemben az előző negyedévben mért 16,2 százalékos értékkel. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,6 százalék volt a vizsgált időszakban.
Fotó: Pexels
Biztosítók
