Drónok kora: Itt az idő felkészülni a változásokra!

Az égboltunk már most is forgalmasabb, mint valaha, miközben a kereskedelmi légi forgalom a következő 15 évben megduplázódhat. Az Airbus szerint a közeljövőben mintegy 25 ezer, pilóták által vezetett repülőgép lesz a levegőben egyidejűleg, amihez hamarosan csatlakozhat egy teljesen új típusú légi közlekedési eszköz, az autonóm repülőgépek. 

Az Airbus már egy ideje tesztel kis teherszállító drónokat, valamint olyan önvezető, elektromos járműveket, amelyek áruk és emberek gyorsabb és hatékonyabb szállítására alkalmasak. A légi közlekedésnek ez az új korszaka óriási lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor olyan kockázatokat is hordoz, amikre már most fel kell készülni. Az új légijárművek új forgalomirányítási rendszereket igényelnek. 

A repülőgépgyártó új technológiákkal foglalkozó csapata, az Altiscope friss jelentésében a repülés jövőjére vonatkozó elképzeléseit mutatta be, továbbá felvázolja az autonóm repülőgépek integrációjának ütemtervét, amely lehetővé tenné, hogy az új, egzotikus légijárművek megjelenése biztonságos és hatékony legyen. 

Új, egzotikus légijárművek

Az Airbus egy sor új repülőgép-kategóriát vízionál jelentésében, melyek közül néhány már kezd megjelenni a piacon, a többség azonban még fejlesztési fázisban van.

• Hobbi drónok: ezek távirányítással, vagy előre beállított útvonalon közlekednek, irányításukat nem-szakképzett felhasználók végzik, szórakozási céllal. Ezek jellemzően 400 méternél alacsonyabban repülnek. 
• Képalkotó drónok: ezekkel gyorsabban és biztonságosabban lehet helyszíneket megvizsgálni, amit elősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a biztosítási területen, katasztrófa-elhárítások során lehet hasznosítani. 
• Szállító robotok: a kiskereskedelmi vásárlástól, a vényköteles gyógyszerekig számos árut lehet ezekkel kiszállítani. Ha csak a szállítások egy százaléka történne ilyen módon, az is több mint 14 ezer repülést jelentene minden munkaórában, Európában az Altiscope becslései szerint. 
• Repülő autók: az úgynevezett légi mobiljárművek a városok különböző pontjain található vertiportokról (vertical + airport) szállnak majd fel, naponta akár több százszor is, ahogy a technológia megfizethetővé válik. 
• Pszeudo-műholdak: ezek olyan önműködő, vagy távvezérelt modellek, amelyek jóval a kereskedelmi légiforgalmi sávok felett repülnek, akár hetekig fentmaradnak, hasonlóan a műholdakhoz, de jóval olcsóbbak. Alkalmazhatóak képalkotásra, internet-hozzáférés biztosítására, de akár kémkedésre is. 

A hagyományos forgalomirányítás már nem elég

Az Airbus prognózisa szerint Párizsban, egyedül a drónokkal számolva, óránként közel 20 ezer járatot kell majd irányítani 2035-re, miközben a kereskedelmi repülőjáratok száma is megduplázódik akkorra. 

A légiforgalmi irányítás hagyományos módszerei nem lesznek képesek ekkora forgalommal megbirkózni, vagyis a jelenlegi rendszereket és gyakorlatot teljes mértékben át kell alakítani. Az Airbus számos olyan területet azonosít jelentésében, amivel a drónok korában foglalkozni kell.

Ezek közé tartozik a számítógép-vezérlés, hiszen a járatok számának exponenciális növekedésével azok ellenőrzése már meghaladja az emberek képességeit, így a feladatot decentralizált digitális szolgáltatók veszik majd át. Ezek a szolgáltatók, egymással összehangoltan lesznek felelősek a szabályozó hatóságok által megszabott biztonsági és teljesítmény szabványok betartatásáért. 

A légtér megosztása is fontos kérdés, hiszen a pilóta által vezetett repülőgépek ugyanazokat a kifutókat és légifolyosókat használják majd, mint az önműködő szállító eszközök, a légitaxik helikopterekkel egymagasságban szelik majd át az eget, míg a magasan repülő drónoknak katonai repülőgépekkel kell osztozni a légtéren. A légtér hozzáférés korlátozását nem tartja jó megoldásnak az Airbus. 

A jelentés szerint kulcsfontosságú, hogy az új típusú légijárművek nagy része önvezető legyen. Ahhoz, hogy a drónok és légitaxik használata kifizetődő legyen, méretgazdaságosságra van szükség, ami lehetetlenné teszi minden egyes járat ember által történő vezérlését. Ezeknek a járműveknek tehát képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak a változó körülményekre. 

Az új légijárművek üzemeltetőinek lehetővé kell tenni, hogy saját repüléstervet dolgozzanak ki, és több repülőgépet együttesen irányítsanak, ami jelenleg katonai repülőgépek esetében engedélyezett. Az ütközések elkerülése érdekben pedig, a forgalmasabb területeken háromdimenziós folyosókban, vagy – különösen repülőterek, raktárak környezetében – előre meghatározott, szűk útvonalakon haladhatnak csak. 

Együttműködésre van szükség

A drónok korszakába lépve minden érintett félnek együtt kell működnie. Ennek első lépései már megtörténtek: kormányok és iparági szakértők a világ minden táján erőfeszítéseket tesznek a kérdéskör kezelésére, méghozzá nagyon hasonló alapelvek és általános megközelítések mentén – állapítja meg az Airbus. A kidolgozandó rendszerek működtetésében mindenütt szabályozó hatóságok, független szolgáltatók, adatszolgáltatók és üzemeltetők vesznek részt. Ahhoz, hogy az egyes országok, illetve régiók légi járművei és technológiái másutt is használhatók legyenek, a rendszerek egységesítésére, harmonizációjára van szükség.

Fotó: pixabay.com