Drámai a magyar nyugdíjhelyzet: eddig sosem látott számok a szomorú valóságról

Azt eddig is tudtuk, hogy folyamatosan csökken az önkéntes pénztárak taglétszáma és a nyugdíjra félretett pénzek sem nagyon nőnek, az MNB új adatsorából viszont most azt is kiderült, mennyire drámai a helyzet a nyugdíjra való megtakarítások tekintetében a fiatalok körében.

Az MNB négy korcsoportra, a 16-29 év közöttiekre, a 30-44 év közöttiekre, a 45-59 év közöttiekre, valamint a 60 év felettiekre lebontva is bemutatja, milyen az önkéntes pénztárak taglétszámának és tagdíjainak megoszlása. A pénztári taglétszámi adatokból kiderül, hogy 

• tavaly december végén a fiatalabb, 16-29 év közötti korosztály képviseltette magát a legkevesebb taggal az önkéntes pénztárakban 59 ezer fővel, őket a 60 év felettiek követik 155 ezer taggal. A 30-44 év közöttiek száma 432 ezer fő volt, a legtöbben viszont a 45-59 év közöttiek voltak, összesen 489 ezren.
• Az adatokból jól látszik, hogy a 30 év alattiak aránya alig 5% a teljes taglétszám tekintetében, miközben a nyugdíjhoz közelebb álló, 45-59 éves korosztály már több mint 43%-ot képvisel. Ebből is látszik, hogy a nyugdíjra való öngondoskodás tekintetében az idősebb korosztály sokkal inkább az élen jár, mint a fiatalok, igaz persze az is, hogy érthető módon nagyobb azoknak az aránya, akik a nyugdíjhoz közelebb vannak.
• Sajnos nem segít a fenti trenden az sem, hogy a cafeteria- és ebből adódóan az adóváltozások miatt vélhetően egyre több az olyan munkáltató, amely kevesebbet fizet be munkavállalói után az önkéntes kasszákba, illetve más típusú juttatásokat ad dolgozóinak. Ez pedig javában érinti a frissen a munkaerőpiacra kerülő, illetve csak pár éve dolgozókat.
• Mindezek mellett jól látható, hogy a 30 év alattiak száma évről évre csökken az önkéntes pénztárakban, mint ahogyan 30-44 év közöttiek is. Ezzel szemben viszont a 45 felettiek száma folyamatosan nő, egyre inkább nő tehát a pénztárak átlagéletkora.

Nagyjából hasonló trendek figyelhetőek meg akkor is, ha azt nézzük, hogy korcsoportonként hogyan oszlik meg a tagok követelése, lényegében tehát az az összeg, amire nyugdíjba vonulásukkor az önkéntes pénztárból számíthatnak: 

• A 30 év alattiak megtakarítása volt a legkevesebb tavaly 11 milliárd forinttal, ez gyakorlatilag eltörpül a 45-59 éves korcsoport 666 milliárdos megtakarítása mellett.
• Nem meglepő módon az idősebb korosztálynak van több megtakarítása, miután nekik több év is állt rendelkezésre a gyűjtéshez. Érdekes viszont, hogy a 30-44 év közöttiek önkéntes pénztári megtakarítása nem sokkal marad el a 60 év felettiekétől. A 30 év alattiak megtakarítása még az 1%-ot sem éri el a teljes vagyonon belül, ezzel szemben 45-59 éveseké a közel felét teszi ki.
• A 30 év alattiak megtakarítása az elmúlt három évben gyakorlatilag stagnált, a 30-44 év közöttieké pedig valamelyest csökkent. A 45 év felettiek önkéntes pénztári vagyona viszont nőtt, a legnagyobb vagyonnövekedést a 60 élv felettiek mutatták éves összevetésben.

Beszédes adat, és egybe is cseng a fentiekkel, hogy a korcsoportonkénti vagyont elosztva a taglétszámmal megkapjuk, hogy átlagosan 

• egy 30 év alattinak alig több mint 190 ezer forint,
• egy 30-44 év közöttinek kicsivel több mint 800 ezer forint,
• egy 45-59 év közöttinek 1,7 millió forint, míg
• egy 60 év felettinek 2,3 millió forint megtakarítása van önkéntes kasszában.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak friss negyedéves számairól múlt héten írtunk, itt külön kitértünk arra, hogy a második negyedévben is csökkent az önkéntes pénztárak tagjainak száma, jelenleg 1,12 millió főt téve ki. 
A taglétszám és az önkéntes pénztári befizetések annak ellenére csökkennek, hogy a pénztárak az elmúlt években (a tavalyi évet leszámítva) igen vonzó hozamokat értek el tagjaiknak, és már az idei első félévben is 5% körüli hozamnál tartanak. 

Összességében azt lehet látni, hogy a fiatalabb korosztályt továbbra sem sikerült érdemben bevonni a nyugdíj-előtakarékossági piac ezen szegmensébe, sőt, számuk évről évre csökken. Nem segít ezen az sem, hogy a munkáltatók által fizetett tagdíj összege is láthatóan csökken. Emellett a lakossági állampapírok kiszorító hatása direkt vagy indirekt módon a nyugdíjcélú megtakarítások piacán is érezhető lehet. A MÁP+ és ezzel együtt a lakossági állampapírok felpörgetésének nagyobb vesztesei között például egyértelműen ott vannak az életbiztosítások, de a nyugdíjpénztárak első és második negyedéves nettó tranzakciója is gyakorlatilag nulla volt. És akkor még nem beszéltünk a nyugdíjkötvényről, mint új versenytársról, amelyet a korábbi ígéretek szerint ősztől tervez bevezetni a kormány.

Fotó: Pixabay