Bankjegycsere: történelmi lépés előtt a forint

Talán a postákon, boltokban, munkahelyeken kihelyezett információs anyagoknak vagy akár az erről szóló cikkeknek köszönhetően a bankjegycserékről a lakosság többsége időben értesül.

Most például a 2014 előtt kibocsátott 500 forintos és 10 000 forintos bankjegyek kivonása van soron. A régi 500 forintossal 2019. október 31-ig fizethetünk bárhol, míg a 10 000 forintossal 2019. december 31-ig.

60 és 93 százalék

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza rákérdezett a jegybanknál, hogy hol tart a régi bankjegyek kivonása. Augusztus 31-én 46,4 millió darab 500 forintos volt forgalomban, ennek a 60 százalékát adták az idén februárban kibocsátott új 500 forintosok. A 10 000 forintosból 166,3 millió darab volt a piacon, 93 százalékuk az új - 2014-ben megjelent - bankjegy volt.

Akinek a fenti határidők lejárta után mégis marad a tárcájában régi címlet, nem kell aggódnia: a postákon és bankfiókokban három évig becserélheti azokat, a Magyar Nemzeti Bank pedig 20 évig ad helyettük újat.

Merre járnak a bankjegyek?

Az 500 és 10 000 forintosok távozásával lezárul egy korszak, azaz a 2014-ben indult bankjegycsere, ennek apropóján pedig érdemes megnézni, milyen karriert futnak be a bankjegyek. A papírpénzek útja a Diósgyőri Papírgyárban kezdődik, a Pénzjegynyomda Zrt.-ben gyártják és a MNB küldi azokat a forgalomba. A papírpénzek átlagos élettartama 5 év. A kisebb, a fizetésnél gyakrabban használt úgynevezett tranzakciós címletek gyorsabban elhasználódnak, átlagosan 2-2,5 év alatt, míg a nagyobbak tovább - 8-10 évig - is kibírják.

Érdekesség, hogy minden forgalomban lévő bankjegy évente egyszer megfordul a jegybankban, ahol a forgalomképtelen, selejtes bankjegyeket megsemmisítik, a jó minőségűeket pedig visszaforgatják. Megsemmisítik, azaz felaprítják és nagynyomású préssel brikettet készítenek belőle. Tömör, téglaalakú brikettek készülnek, melyek a barnaszénéhez hasonló fűtőértékkel rendelkeznek, így a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartásával vegyes tüzelésű kazánban elégethetők. Korábbi adatok szerint az MNB naponta 250-300 darab ilyen brikettet állít elő a forgalomból évente kivont 40-50 tonna megrongálódott, elhasználódott bankjegyből.

Mikor jöttek a beváltandó bankjegyek?

Az október végéig bárhol használható régi 500-as egyébként 1998. december 1-jén jelent meg, majd 2001 februárjában követte egy új sorozat, amelyre egy színváltó nyomat (OVI) került, majd 2009 áprilisában még egy sorozat került forgalomba. Az 500-asból készült egy emlékbankjegy is, ami 2006. október 20-án jelent meg az 1956-os forradalom tiszteletére.

A december végén búcsúzó régi 10 000 forintosból az első sorozat 1997. július 1-jén, a következő pedig 2008. szeptember 9-én jelent meg.

Örökre elbúcsúztak

Az idén egyébként nem csak a szóban forgó 500 és 10 000 forintos bankjegy búcsúzik, az őket megelőző papírpénzek is. A Bartók-portrés 1000 forintos és az Ady-portrés 500 forintos bevonási határideje augusztus 31-e volt. Az előbbiből 3,1 millió, míg az utóbbiból 3 millió darab nem érkezett vissza, ezek értéküket vesztették. A szóban forgó bakjegyek elszámolása még folyamatban van, így az adatok szeptember 20-ig változhatnak. A régi, barna 5000 forintost július végéig lehetett visszavinni az MNB-be, ezekből félmillió darab maradt a piacon.

Fontos, hogy a jegybanknak csak az eredetileg kibocsátott és beérkező bankjegyekről vannak pontos adatai, arról nincsenek, hogy a különböző bankjegyekből hány darab semmisült meg az évek, évtizedek alatt.

Fotó: Pexels