Az idősgondozásban is segíthet a mesterséges intelligencia

Hazánkban is felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves, gyermekkorú népességét, 2005 óta viszont már a 65 évesek és annál idősebbek is többen vannak, mint a gyermekkorúak. 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott – derül ki a KSH Magyarország 2017 című kiadványából. 

A Groupama Garancia Biztosító közelmúltbeli kutatás szerint a jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része számít arra, hogy időskorára segítségre szorul majd a mindennapokban. A megkérdezettek jellemzően 55 000 forintot költenének idősotthoni ellátásra, miközben a legolcsóbb intézmények 70-80 000-et kérnek havonta, de nem ritka a havi 180 000 forintba kerülő otthon sem. 

Robotok az idősek szolgálatában?

A technológiai fejlődés – a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások, a tárgyak internete (IoT), a hordozható eszközök és a blockchain – kényszerítő válaszokat kínálhat ezekre a kihívásokra. 

A biztosítótársaságok, az egészség- és életbiztosításokon keresztül kulcsfontosságú szereplői az idősgondozási ökoszisztémának. Az új technológiák használatával javítani, színesíteni tudják az idősebb ügyfeleknek kínált termékkört, illetve működési hatékonyságukat is növelni tudják. 

Az intelligens otthonok mozgásérzékelői például figyelmeztetnek, amikor az idősek eltérnek a szokásos rutinjuktól. A biztonsági érzékelők emlékeztetik a lakókat az ajtók zárására, vízszivárgásra és hasonló esetekre. A hordható okoseszközök segítik az időseket és az egészségügyi szolgáltatókat a különböző egészségügyi mutatók, például a pulzusszám, vagy az aktivitás szintjének követésében. Ezek az adatok használhatók a távorvoslási konzultációk során, ami csökkentheti a rendelők fizikai felkeresésének gyakoriságát. Az eszközök emellett megkönnyítik a rokonokkal, barátokkal történő kapcsolattartást, képeket, videókat lehet megosztani segítségükkel. A jövőben a mesterséges intelligencia és a robotok pedig akár fizikai segítséget és pszichológiai támaszt is nyújthatnak az egyedül élő idősek számára. 

Számos mobilalkalmazás és hordható eszköz már ma is elavultnak hat. Insurtech szakértők szerint a dolgok internete helyett hamarosan emberek internetéről (Internet of Human, IoH) beszélhetünk, ahol a különböző szenzorok mélyebben integrálódnak mindennapi életünkbe, a ruhánktól egészen a bőrünkig. 

Jó példa erre egy lenyelhető érzékelő, egy microchipet tartalmazó pirula, amit az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) már jóvá is hagyott. A lenyelt gyógyszer adatokat küld a testre ragasztható érzékelőre a gyógyszer fogyasztásának módjáról, és nyomon követi a gyógyszerre adott fiziológiai reakciókat is. A gyűjtött adatok bluetoothon keresztül kerülnek továbbításra a felhasználó okostelefonjára, melynek további felekkel történő megosztásáról a beteg dönt. 

Akár a biztosítási díj is csökkenthető

A biztosítótársaságok számára is számos előnnyel járhat, ha az idős ügyfeleik alkalmazzák ezeket a technológiai újításokat. A legfontosabb az ügyféladatok olyan módon történő hasznosítása, amely meggyőzi az ügyfelet, hogy a szolgáltatóra bízhatja személyes adatait, de emellett érdemes ösztönzőket is nyújtani az ügyfelek számára a technológia használatához, legyen az díjkedvezmény, vagy egyéb értéknövelő szolgáltatás. 

Az okoseszközök és a különböző otthoni érzékelők használata lehetővé teszi az idősek számára, hogy hamarabb elhagyják a kórházat, és saját otthonukban gyógyuljanak, ami a biztosítók szolgáltatási terheit is csökkentheti. Ezenkívül a technológia meghosszabbíthatja azt az időt, amit egy idős személy otthonában, önálló életvitelt folytatva eltölthet. 

A hordható okoseszközökből kinyerhető egészségügyi mutatók segítségével idejekorán felismerhetővé válnak olyan állapotok, mint a szívelégtelenség, vagy akár egy húgyúti fertőzés. A korai beavatkozás nem csak a biztosítói szolgáltatáskifizetéseket csökkentheti, de akár a biztosított életét is megmentheti. Ezek az eszközök figyelmeztetnek a gyógyszerek bevételére, továbbá megtaníthatják a viselőt egy egészségesebb életmódra is. 

A biztosítók az IoT érzékelőkből, illetve a hordható eszközökből kinyert adatok felhasználásával jobb döntéseket hozhatnak vállalati szinten, valamint személyre szabhatják szolgáltatásaikat, ami javít az ügyfélelégedettségen. A blockchain technológia várhatóan szintén fontos szerepet játszik majd az egészség-, illetve életbiztosításokban, ahol az okosszerződések az IoT-alapú adatoknak köszönhetően valós időben megköthetők és teljesíthetők lesznek, a jogi dokumentumok létrehozásának és érvényesítésének összetett folyamatának kiküszöbölésével. 

Mint az idősgondozói ökoszisztéma kulcsszereplői, a biztosítók számos piaci szereplővel, így az egészségügyi szolgáltatókkal, az eszközgyártókkal, vagy akár a kormányzattal is együttműködhetnek az időseknek szánt ügyfélközpontú megoldások kialakításában. Ez nem csupán az értékesítés növelésére nyújt lehetőséget, de a jövő – és jelen – egyik legnagyobb társadalmi kihívásának kezelésében is szerepet játszhat. 

Az IoT technológiák gyors fejlődésével, illetve annak kihasználásával a biztosítók komoly versenyelőnyre tehetnek szert, a megfelelő partnerek megtalálásával gyorsan új termékekkel jelenhetnek meg a piacon, az ügyfelek pedig innovatív, testreszabott megoldások közül válogathatnak, akár alacsonyabb díjak mellett.

Fotó: Pixabay