Átírja a nyugdíj-megtakarításokat az új adócsomag
Elfogadták a nyugdíjpénztári szektort is érintő adócsomagot, az egyik legfontosabb változás, hogy jövőre a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, de adójóváírást lehet utánuk igénybe venni. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatóján szó volt arról, hogy az önkéntes pénztárakban lévő vagyon növekedésével az egy főre jutó vagyon már 1,2 millió forint.
Az adócsomag elfogadásával kapcsolatban Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy jövőre az elfogadott törvény alapján a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, ami kedvezőtlen irány, ugyanakkor a munkáltatói befizetések után a jövőben adójóváírást lehet igénybe venni, amivel továbbra is kedvező marad ez a juttatási forma.
Az elfogadott adócsomag pénztárakat érintő módosításai közül a fontosabbak:
- A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, a munkáltató 21%, a munkavállaló 33,5% adót fizet utána.
- A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.
- A pénztártag a számára juttatott pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy az egyéni befizetések után is).
- A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána (kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó). A munkáltató adóterhe 40,71%, a juttatás egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül (nem az egyéni számlára), innen vehető igénybe a juttatni kívánt szolgáltatás.
Kravalik Gábor a társaság mai sajtótájékoztatóján az önkéntes pénztárak, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak első három negyedévével kapcsolatban elmondta:
- Az önkéntes nyugdíjpénztárak a harmadik negyedévben összesen 23,6 milliárd forintnyi tagdíjbevételt könyveltek el, ami az előző évi azonos időszakhoz képest 12%-os növekedés. Ezen belül a tagok által fizetett egyéni tagdíj több mint 14%-kal 13,1 milliárdra, a munkáltatói tagdíj hozzájárulás pedig 9,3%-kal 10,5 milliárd forintra nőtt.
- Az egyéni befizetések kapcsán az ÖPOSZ úgy kalkulál, hogy a negyedik negyedévben több mint 30 milliárdot tehet ki, ezzel együtt az összesített tagdíjak megközelíthetik a 114 milliárd forintot év végére. A jogszabályi változások miatt a munkáltatói részarány várhatóan 37-38% körül marad a tagdíjbevételek belül.
- Az önkéntes pénztárakban lévő vagyon szeptember végén 1320 milliárd forintot tett ki, ami több mint 3%-os növekedés éves összevetítésben, a taglétszám pedig nagyjából egymillió fővel stagnál. Az egy főre jutó vagyon ezzel 1,2 millió forintot tesz ki, ami a vagyonnövekedés miatt szintén 3%-os növekedést jelent.
- Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagdíjbevétele a harmadik negyedévben közel 12%-kal nőtt (9,7 milliárd). Ez esetben az egyéni hozzájárulások mértéke jelentősen, 13,5%-kal nőtt, míg a munkáltatói hozzájárulás stagnált. Ez utóbbi a kedvezőtlen jogszabályi környezetnek köszönhető, érdekes ugyanakkor, hogy ezeknél a pénztáraknál a helyettesítő hatás sokkal jobban tud működni, mint az önkéntes pénztáraknál: jól láthatóan az egyéni befizetések átvették a munkáltatói hozzájárulás szerepét, ami Kravalik szerint amiatt lehet, hogy az egészségpénztári szolgáltatások sokkal jobban beolvadtak a mindennapokba, a kedvezmények miatt az emberek hajlandóbban többet befizetni. Mindemellett a vagyon és a taglétszám is inkább stagnálást mutat.
Foto: Pexels