A telemedicina forradalmát hozhatja a járvány

Az orvosokat és betegeket videokonzultáción keresztül összekötő platformok Európában eddig meglehetősen döcögve működtek, részben a betegek vonakodása, részben a szabályozási környezet miatt. Ezek közé tartozik többek között a francia Doctolib, és az AXA biztosítótársaság által támogatott Qare, a svéd Livi, a brit Push Doctor és a német Compugroup Medical is. Most azonban, mikor az egészségügyi ellátó intézmények teljesen leterheltek, vagy felkeresésük nem ajánlott, a betegek az ilyen szolgáltatókhoz fordulnak és a kormányok is igyekeznek enyhíteni a szabályozáson.

Az Európai Bizottság 2018-as becslései szerint a globális telemedicina piac 2021-re elérheti a 37 milliárd eurót, ami 14%-os éves növekedési ütemet jelentene. Ezek a számok azonban jóval magasabbak is lehetnek a mostani járványügyi helyzetet követően.

Az orvosi videokonzultációs platformot nyújtó francia Qare vezérigazgatója a Bloombergnek azt mondta, a jelenlegi járvány miatt teljesen átalakulhatnak a betegek szokásai. A társaság vezére szerint a telemedicina 2021-re a franciaországi mintegy 400 milliós orvosi konzultáció 10%-át teheti ki, a mostani elhanyagolható aránnyal szemben. A konzultációkért 20%-os díjat felszámoló Qare azt is elmondta, hogy az elmúlt néhány hétben a szokásosnál 25%-kal több foglalás érkezett. Tavalyi évben összesen 80 ezer konzultációra került sor a platformon keresztül, szemben a 2018-as 8 ezerrel.

A svéd Kry startup vezére is jelentős forgalomnövekedésről számolt be a Bloombergnek az elmúlt néhány hétben, a külföldi piacokon is, ahol működik, így Norvégiában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban.

Franciaország legismertebb telemedicina startup vállalkozása, a Doctolib a közelmúltban szintén 40%-os növekedést tapasztalt az időpontfoglalásban. A tavalyi, első üzleti évében 130 ezer videonkonzultáció folyt a platformján.

Svájcban és Észtországban már régóta működik a távorvoslás, kezdetben telefonos konzultációk formájában. Svájc most kezdi a videokonzultációk tesztelését csatlakoztatott önmérő eszközökkel öszekapcsolva, melyeket a páciensek otthonaikban használhatnak.

Németországban az állam kezdi enyhíteni a telemedicina szabályait, azonban ott a magánélet és az adatvédelem lakosság általi megítélése jelent inkább akadályt a szolgáltatás elterjedésének. A Doctolib is belépett már a német piacra, azonban elsőként telefonos konzultációval.

Itthon is léteznek már telemedicinával foglalkozó cégek. Ilyen például a DokiApp egészségügyi applikáció, amely az elsődleges orvosi véleményig vezető utat rövidíti le drasztikusan azzal, hogy a páciens egy telefonos applikáción keresztül 30 percen belül videokonzultálhat szakorvossal vagy pszichológussal. Másik hazai szereplő a New Yorki tőzsdén jegyzett vezető virtuális egészségügyi szolgáltató magyar leányvállalata, a Teladoc Hungary Kft, melynek szolgáltatásait elsősorban biztosítók és nagyvállalatok veszik igénybe. 2017 óta működik a MediCall mobil applikáció, mellyel a páciensek percalapú díjazás mellett kérhetnek telefonos segítséget az általuk kiválasztott szakorvosoktól.

A kormányok eddig óvatosak voltak a telemedicinával kapcsolatban, fékeket elsősorban azzal szabtak, hogy mi az, amit az egészségbiztosítás ezekből megtérít. A francia állam például a távorvoslásban egy párhuzamos magán egészségügyi ellátási rendszer kialakulását látja, amit nem tart üdvözlendőnek. A koronavírus azonban ezt megváltoztathatja. A francia egészségügyi miniszter nemrég azt mondta, hogy a kormány kiadott egy rendeletet, amely enyhíti a távorvoslást igénybe vevő betegek költségtérítésének szabályait.