Hol tart a biztosítási piac Magyarországon?

Bár az éves piaci adatok még nem ismertek, úgy tűnik, jó évet zárt a biztosítási piac 2018-ban. Hurráoptimizmus uralkodik a szektorban?

2018 valóban jó év volt, legalábbis az Allianz Hungária számára. Ebben komoly szerepet játszott a gazdasági növekedés és az, hogy az időjárási katasztrófakárok elmaradtak a szokásostól. 2019 egészére előretekintve is pozitívan látom a piaci helyzetet, elég csak a válság előtti szintet meghaladó autóeladásokra, az ingatlanpiac fellendülésére, a növekvő gazdasági aktivitásra gondolni. Ezek így sorrendben a gépjárműbiztosítások, a lakásbiztosítások, a vagyon- és felelősségbiztosítások díjbevételére vannak jó hatással. Hurráoptimizmus még sincs, ez annak tudható be, hogy komoly kihívás lesz a következő időszakban a további hatékonyságnövelés, a modernizáció, a digitalizáció, illetve a változó, alapvetően szigorodó szabályozásoknak való megfelelés a piaci szereplők számára. A magyar piacra különösen jellemző, hogy a kihívásokkal mindenki tisztában van, nagy áttörést azonban ritkán sikerül elérni. 

Miben maradt le leginkább a magyar biztosítási szektor a digitalizáció területén?

Bőven vannak fintech, insurtech megoldások, amelyek elvben bármely biztosító számára viszonylag olcsón elérhetők, ugyanakkor nagy kérdés, hogy a hagyományos biztosítók ezeket mennyire képesek hatékonyan, gyorsan adaptálni a saját, nem feltétlenül erre a modern, digitális világra épülő működési modelljükbe. Ezek a megoldások ugyanis részfeladatokat látnak el, de a back office-nak, az adminisztrációnak, a belső informatikának is támogatnia kellene a gyors működést. Egy másik nagy feladat a hagyományosan nagyon összetett és bonyolult, sok esetben az ügyfelek számára nehezen érthető termékstruktúrák egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele.
 

Az Allianz csoportszintű, globálisan meghirdetett stratégiája a következő időszakra a simplicity nevet viseli, és a lényege az, hogy a biztosítócsoport működését egy lényegesen egyszerűbb, érthetőbb és gyorsabb kiszolgálást lehetővé tevő termékpalettára állítsuk át, kompatibilissé téve a biztosítót ezeknek az új, fillérekért elérhető technológiáknak az adaptálására. Nagy fantáziát látok a mesterséges intelligenciában is, amely a kockázatelbírálást, a kárrendezést és az adminisztrációt is új szintre emelheti.

Ma már többféle biztosítást nagyon egyszerűen, néhány kattintás után is igénybe lehet venni. Mit érzékelhetnek majd az ügyfelek a további egyszerűsítésből?

Jelenleg alapvetően moduláris felépítésű, egy alaptermékből és ehhez különböző modulokon keresztül kapcsolódó kiegészítőkből álló biztosításokat értékesítünk. Ehhez képest jelentős piaci igény lenne olyan csomagtermékek iránt, amelyek a legfontosabb fedezeteket egyszerre tartalmazzák, lényegesen gyorsabb szerződéskötést és magasabb ügyfélélményt vagy ügyfél-elégedettséget tesznek lehetővé. Ezen dolgozik az Allianz a régióban mindenhol. Ha ma megnézzük egy alkusz honlapját, elképesztő mennyiségű kiegészítő közül kell tudni választani, és nem mindig sikerül eltalálni éppen azt, amit az ügyfél szeretne. Azt várják el, hogy gyorsan, egyszerűen és lehetőleg azt kapják, amire vágynak, még akkor is, ha nem feltétlenül tudják ezt precízen megfogalmazni. Baráti körben úgy szoktam megfogalmazni, hogy az a különbség a régi és az új koncepció között, hogy ha autót vásárol valaki, egy európai gyártású autónál a férfiak hosszú napokat töltenek el azzal, hogy végigmennek a konfigurációkon, és kiválogatják az extrákat, amelyektől az autó akár kétszer annyiba kerül, mint az alapmodell. Ezzel szemben a távol-keleti gyártású autók, felszereltségi csomagokban érhetők el. Ez nem jelenti azt, hogy a távol-keleti egyszerűség legyőzi az európai bonyolultságot, a biztosítások esetében például a személyes tanács továbbra is lehetővé teheti a precízen testre szabott, igaz, drágább termék-összeválogatást. A digitális világ azonban kikényszeríti, hogy egyszerű és átlátható megoldásokat, gyorsan kínáljunk. A biztosítók menedzsmentjén és tulajdonosain múlik, hogy ezeket a lehetőségeket milyen tempóban és milyen elköteleződéssel fogják kihasználni Ez az, ami számomra a további középtávú piacipozíció-megtartás, illetve nyereségesség alapkérdése.

A digitális átalakulás mintha kevésbé hatna a megtakarítási célú életbiztosítások piacára, itt még mindig a személyes értékesítés a domináns, ugyanakkor ezek díjbevétel-növekedése elmarad a nem-életbiztosításokéhoz képest. Nem aggódik emiatt?

A megtakarítási célú életbiztosítások azokban az országokban sikeresek, ahol valamilyen állami ösztönző, például adókedvezmény járul hozzájuk. Ahol nincs ilyen, ott alacsonyabb a penetráció. A nyugdíjbiztosítás nálunk is nagyon komoly növekedésen ment át az elmúlt években, de a többi, adókedvezménnyel nem támogatott hosszú távú megtakarítási forma nem annyira népszerű, sőt ezek visszaszorulóban vannak az elmúlt időszakban. Növekedésüket az alacsony hozamkörnyezet sem támogatja. Az életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások elterjesztését tartom a magyar piac legnagyobb kihívásának, alacsony a penetráció, ezzel régóta küzdünk. A gyorsaság, az egyszerűség és a kitartás nagyon fontos ezen a területen. Nem tudni, mikor jön el az a pillanat, amikor ezen a piacon átfordulnak a dolgok, és elkezd érdemben működni. Kísérletezni kell addig is, és folytatni a gyors, agilis működést.

Két év távlatából mennyire tűnik szerencsésnek vagy éppen elhibázottnak az etikus életbiztosítási szabályozás, amely alaposan megrostálta a piacot?

Mindig is támogattam ennek a kidolgozását, mert a piac bizonyos szereplői korábban nem feltétlenül az ügyfelek számára legjobb megoldásokat tartották szem előtt. Mivel a piac ebben a tekintetben nem volt képes önmagát szabályozni, 10 évvel ezelőtt elkezdtük a MABISZ keretein belül a THM-hez hasonló TKM kidolgozását, hogy összehasonlíthatóvá és transzparenssé váljon az ügyfelek számára, ki milyen költséget terhel rájuk. Erre ráépülve jött az etikus szabályozás. Azt gondolom, hogy aki hosszú távra tervez ezen a piacon, márpedig egy biztosítónak ezt illene, azok számára ez a szabályozás kifejezetten pozitív.
 

Hogy ez bizonyos új szerzési áldozattal jár rövid távon, nem biztos, hogy a hosszú távú díjbevétel-növekedésben is negatív tényezőként fog látszani, hiszen sokkal jobban megéri tartani a biztosításokat. Azok az ügynökök, közvetítők, akik képtelenek úgy értékesíteni, ahogy ez a koncepció megköveteli, azok elhagyják a piacot.

Mindenkinek el kell fogadnia, hogy főleg most, az alacsonyabb hozamkörnyezetben hatékonyabbá kellett tenni az életbiztosítások értékesítését, különben az ügyfélnek semmi nem fog jutni az alacsony piaci hozamból. 

Mely közvetítőknek fog állni a zászló a következő években, évtizedekben?

Az életbiztosítások esetében a banki csatorna szerepe mindenképpen növekedni fog, hiszen historikusan alacsony arányt képvisel a magyar piacon a többi európai piachoz képest. Ezt támogatja most a felfutó hitelaktivitás is. A fenntarthatatlanul magas költséggel működő szereplőknek egy hatékony piacon nincs helyük, ugyanakkor a tisztességes függő és független hálózatok előtt is komoly jövőt látok. Azok a szereplők, csatornák lesznek sikeresek, amelyek tudják biztosítani a hosszú távú hatékonyságot a biztosítók és az ügyfelek számára is. Nem biztos, hogy ennyi közvetítőt el tud tartani ez a piac - az elmúlt pár évben nem véletlenül csökkent erőteljesen a közvetítők száma a szektorban. Kőbaltával ma már nem lehet sikert elérni a biztosítási piacon, egy üzletkötőnek folyamatosan fejlesztenie kell önmagát annak érdekében, hogy több tárgyalása és nagyobb sikerességi rátája legyen.

Megtakarítási célú életbiztosítást lehet tisztán online értékesíteni?

Önmagában elég nehéznek tűnik. Ha viszont abból indulunk ki, hogy rövid időn belül az EU-ban kvázi szabaddá válik a pénzügyi adatok felhasználása, vagyis az eddig szigetként létező banki ügyféladatokat azonos platformon lehet majd hasznosítani, akkor az életbiztosítások olyan befektetési portfóliók részeivé válhatnak, amelyek sikeresek lehetnek az online felületeken is. 

Az életbiztosításokat tehát nem önmagukban, hanem más megtakarításokkal egy csomagban lehet majd jól eladni az online térben.

A biztosítók maguk is létrehoznak majd ilyen platformokat?

Ezt elvileg rövid időn belül bárki megteheti jogilag, de nem látok még a piacon ilyen szándékot. Forradalmi változás lesz, hogy akár független szolgáltatók is összegyűjthetik a szétszórt banki, befektetési, biztosítói igényeket, és egy platformon, akár mesterséges intelligenciával megtámogatva kínálják őket.

A kormány azt tervezi, hogy piacra dob egy új nyugdíjcélú megtakarítást, amely versenytársa lehet a meglévő adókedvezményes termékeknek. Milyen hatása lesz ennek az életbiztosítási piac motorját jelentő nyugdíjbiztosításokra?

Épp a napokban váltak nyilvánossá további részletek erről a megoldásról, ezek alapján várhatóan a többi nyugdíjcélú megtakarításhoz hasonlóan ez a papír is 20 százalékos állami támogatást élvez majd. Mindezek ellenére nem gondolom, hogy az állami nyugdíjkötvény túlzottan nagy piacot venne el a jelenlegi szereplőktől, egy újabb lehetőség az öngondoskodásra bővítheti a piacot. A friss bejelentés szerint a babakötvényhez hasonló konstrukcióra lehet számítani. Bár a babakötvényt nagyon kedvező terméknek tartom, de az állam számára a továbbiakban is nagy kihívást jelenthet, hogy saját közvetítői hálózat nélkül miként juttatja el a terméket a megtakarítókhoz. A nyugdíjbiztosítási termékek egy diverzifikáltabb befektetési lehetőséget nyújtanak az ügyfeleknek, nem kizárólag állampapírba fektethetnek, hanem részvényekbe és más eszközökbe, nemcsak Magyarországon forintban, hanem külföldi értékpapírokhoz más devizában is. A biztosítók és alapkezelők aktív befektetési tevékenysége is versenyelőnyt jelenthet.

Egy már megtörtént idei változás, hogy megszűnt a munkáltatók által fizetett egészségbiztosítások adókedvezménye. Mi a véleménye erről, mivel fog járni?

Sajnálatosnak tartom a lépést, melynek mindenképpen negatív hatása lesz az egészségbiztosítási piacon és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében. Az egészségbiztosítási díjbevételek növekedését is korlátozhatja. Kellemes meglepetés azonban, hogy sok munkaadó ennek ellenére folytatja ezt a konstrukciót. Ennek a hátterében az áll, hogy az egészségügy helyzete miatt nagyon komoly igény van a munkavállalók részéről e fedezetekre. Nem jelentenek akadályt a várólisták. Nálunk is volt olyan kolléga, akinek az életét az egészségbiztosítás révén sikerült megmenteni, hiszen nagyon korán észrevettek nála egy súlyos betegséget, és ezáltal meg tudott gyógyulni.

Nézzünk egy másik biztosítást: az MNB szerint túl kicsi a verseny a lakásbiztosítások piacán. Egyetért ezzel?
 

Nem. Ennyi biztosítóval, ennyi ajánlattal, a disztribúció ilyen sokrétűsége mellett ezt merész dolog kijelenteni. Az, hogy ez a piac nem mozog olyan dinamikusan, mint mondjuk a kgfb-piac, az a termék jellegéből fakad. Más országokban sem váltogatják az emberek félévente a lakásbiztosításukat, ez egy stabil piac.

Egy másik állítás, miszerint a régi szereplők túl kényelmesen ülnek a portfóliójukon, szintén nem állja meg a helyét: ha valaki túlárazná ezt a terméket, akkor az új belépőknek már régen atomjaira kellett volna szednie ezt a piacot.

Tehát semmilyen szabályozásra nem szorul ez a piac annak ellenére sem, hogy az MNB elemzése szerint 100 befizetett forintból csak 39 forintot látnak viszont az ügyfelek?

A mi esetünkben ez a szám bőven 50 százalék felett van. Az, hogy az MNB itt is szeretné valamilyen módon szabályozni a piacot, szíve joga, ezzel egyet is értek. Bizonyos elvárásoknak teret engedve ügyfélvédelmi lépéseket tehet a szabályozó, de hogy ez elhozza-e majd az állományok aktívabb mozgását és a jelentős árcsökkenést, azzal kapcsolatban komoly kétségeim vannak.

Egyre többet ír a sajtó a lakásbiztosításokat is érintő klímaváltozásról. A magyar piacon 2019-ben van relevanciája ennek a fogalomnak?

Magyar viszonyok között egyelőre a viharok jelentenek problémát ebből a szempontból. 2018 szerencsés év volt, de voltak olyan évek, amikor nagyon sok kisebb vihar irgalmatlan károkat okozott, elsősorban a lakásokban és a mezőgazdaságban. Mindez az árazásban egyelőre nem érvényesül, de a jövőbeni trend mindenképpen az, hogy a biztosítók sokkal kifinomultabb kockázatelbírálási modelleket fognak bevezetni, amelyek akár ingatlanszinten is tudnak kockázati profilokat felállítani. Az USA-ban már nagyon kifinomult módszereket használnak erre, akár az egyes ingatlanok szintjén műholdképek és mesterséges intelligencia segítségével elemezni tudják előre a várható károkat, és hogy mely ingatlanok azok, amelyek leginkább károsodni fognak egy adott természeti esemény miatt. A digitalizáció egyes országokban már ezt a piacot is alapjaiban felforgatta.

A gépjármű-biztosítások piacán most jóval kényelmesebb helyzetben vannak a biztosítók, mint 5-10 évvel ezelőtt. Egészségesnek érzi a jelenlegi piacot? Meddig fenntartható a bőven infláció fölötti díjnövekedés?
 

Ez egy normális körülmények között működő piac, erős verseny van, így a díjaink ma is lényegesen alacsonyabbak, mint a környező országokban, Ausztriáról vagy Németországról ne is beszéljünk. Az Allianz díjainak meghatározása során figyelembe kell vennünk például a szervizdíjak emelkedését, ami mögött alapvetően a munkaerő költségének a növekedése áll.

Minden biztosító, amelyik ezen a területen dolgozik, törekszik arra, hogy tovább növelje a hatékonyságát a mindenféle digitális megoldásokon keresztül. Ez a terület erre nagyon alkalmas. Középtávon persze az önvezető autók elterjedése és a car sharing megmozgatja a piacot. 

A gépjárműbiztosítási piac nagy újdonsága Magyarországon a szektor összefogásaként idén év elején elindult E-kárbejelentő, amelynek kialakításában az Allianz jelentős feladatot vállalt. Hogy értékeli ezt az innovációt?

Nagyon örülök és büszke vagyok arra, hogy a szektor ezt meg tudta lépni. Ebben a digitális világban nagy létjogosultsága van annak, hogy szektorszinten bizonyos standardokat hozzunk létre. Ennek az első példája az E-kárbejelentő. Több biztosítónál működött már ilyen, de kizárólag a saját ügyfelek számára, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál, ahol jellemzően más társaság ügyfeleinek okozunk károkat, nem nyert teret. Annak is nagyon örülök, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült létrehozni. Látszik, hogy a nem túl intenzív reklám ellenére mennyire népszerű, hiszen több mint 100 ezren letöltötték már, ami mutatja, mennyire hasznos lehet baleset esetén.

Megállnak itt, vagy további fejlesztéseknek ágyazhat meg az E-kárbejelentő?

Amit most sikerült elindítani, ez egy alap alkalmazás, a biztosítók szempontjából két nagyon fontos további jelentősége is van. Egyrészt ki lehet bővíteni egyéb, az ügyfelek számára hasznos funkciókkal, ami azokra a kérdésekre adhat választ, hogy ha krízishelyzetbe kerülünk az utakon, akkor hirtelen mire lehet szükségünk: autómentőre, taxira, családtagok elérésére. Rá lehet rakni egy csomó olyan kényelmi és praktikus funkcionalitást, ami egyrészt az ügyfelek elégedettségét növeli, másrészt az applikáció elterjedését, hasznosságát javítja. A másik nagyon fontos üzenet a szektor számára pedig, hogy létre kell hozni olyan platformokat, amelyek az egész iparág fejlődését elősegítik anélkül, hogy ez versenyhátrányt okozna bárkinek, illetve korlátozná a versenyt.
 

A MABISZ digitális munkacsoportja számára az a következő feladat, hogy kidolgozzunk olyan eljárásokat az insurtech, fintech cégekkel és akár az MNB-vel közösen, amelyek ezt az egész iparágat átviszik a következő fejlődési fázisba, és olyan platformokat hoznak létre, amelyekhez kapcsolódva az egyes biztosítók az ügyfeleikkel hatékonyabban tudnak majd együtt dolgozni, szolgáltatni. Egész ökoszisztémák kialakításának nyithatnak utat ezek az alapvető innovációk.

Címapfotó: Pexels