A magyarok megélhetését lehetetleníti el az albérletezés

Egyre nehezebb a középosztályba kerülni vagy ott maradni a jelenlegi jövedelmi és a lakhatási viszonyok között: lényegében ez olvasható ki a Népszava albérletpiaci körképéből és a szakértők nyilatkozataiból. Az összetett probléma odavezetett, hogy már lassan szobákat se lehet annyi pénzért bérelni, amennyiért az évtized közepén még lakásokat lehetett kivenni.

A lap hoz egy példát: néhány éve akár Gellért-hegyi garzont is meg lehetett csípni havi 70 ezer forintért, ma ennyiért adnak 10-20 négyzetmétert. Sőt, már a fővárosi szobaárak annyira elszabadultak, hogy 171 ezer forintot kérnek egyetlen helyiségért. Emiatt a bérlői oldalról az indulatok is elszabadultak: a Facebook-albérleti csoportok epés hozzászólásokkal darabokra szedik a kiadókat. Sok esetben pedig nemcsak az árak, de a feltételek is kirekesztik a bérlők nagy részét. Már gyakran nemhogy a kisállat nem jöhet, de csak az egyetemista nem dohányzó lánynak áll nyitva a lehetőség.

Probléma Nr. 1.: nem éri meg másba fektetni

Az egyik leggyakrabban emlegetett probléma, hogy nincs igazán más megtakarítási lehetősége az embereknek, csak a befektetési célú ingatlanvásárlás és -kiadás. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint akik vá­sárlóként időben beléptek a lakás­piacra, az árak drágulásával akár 20-30 százalékos hozamot is bezsebelhettek. Ehhez jön hozzá, hogy nemcsak az ingatlanok drágultak, tehát az eladás kedvez, hanem az albérletárak is emelkedtek. A lakáskiadók itt akár 8-9 százalékos befektetésarányos megtérüléssel is számolhattak, amivel az alacsony kamatkörnyezet miatt a banki betétek, állampapírok nem versenyezhetnek.

A piac egyik borítója a turisztikai célú lakáskiadás: 2010-ben még csak hétezer forinttal voltak drágábbak a kiadó Airbnb-lakások a fővárosi átlagnál, hat évvel később pedig már 26 ezer forinttal. A gond itt leginkább az, hogy szűkült ezáltal a kínálati oldal, sokan inkább várják a turistákat.

Probléma Nr. 2.: éhhalálra ítéltek egy osztálynyi embert

Az áremelkedés és a megtakarítások a bérlői oldalon is lecsapódnak: Balogh szerint az átlagosan 300 ezer forint körüli fővárosi átlagfizetés mellett elmondható, hogy a bérlők a jövedelmüknek akár a 60 százalékát is lakhatásra költik. Innentől kezdve viszont nincs lehetőségük megtakarításra, ami pedig odavezet, hogy beleragadnak egy-egy drága albérletbe és onnan nem tudnak továbblépni egy akár nagyobba sem, nemhogy saját ingatlant vásároljanak. A helyzetüket pedig nem mindig követi le a reálbér-emelkedés: a lakásárak 15-20 százalékkal.

A probléma a belépési oldalon is jelentkezik:  keresleti oldal fizetőképességének a korlátaival is, ami a belépési küszöbnél, a gyengébben kereső alsóbb rétegeknél jellemző. Ez az úgynevezett üvegplafon havi 60-70 ezer forint.

Probléma Nr. 3.: léha az állam

Balogh szerint a piac korlátlan önszabályozásáról, hogy az állam és az önkormányzatok is rendelkeznek lehetőségekkel a verseny kereteinek a kijelölésére, de a viszonyokat jelentősen befolyásoló intézkedések idáig még nem történtek. Így az egyetlen áregyensúlyozó hatás a keresleti és kínálati lehetőségek viszonya. (Itt egyébként már látszik is, hogy idén az egyetemisták rohamakor befagytak az árak.)

Probléma Nr. 4.: bármikor összeomolhat a piac

"A tényleges és valóságos kormányzás hiányának tekintem, ami jelenleg Magyarországon történik. Az Orbán-kormány rendre beavatkozik ott, ahol nem kellene, és nem avatkozik be ott, ahol kellene" - mondja a szakértő, Győri Péter közgazdász, aki szerint nem egy-egy lépés, hanem egy egész stratégia kéne a lakhatási helyzet javításához.

Felveti, hogy az ingatlanpiac bármikor összeomolhat, ha a külső körülmények úgy hozzák. Példaként azt hozza, hogy ha egy mélyülő válság visszaveti a turizmust, ha a bérkiáramlás mérséklődik, és mindezzel az elérhető hozamok már nem lesznek annyira kecsegtetőek, mint az értékpapírpiac különféle termékei, akkor tömeges eladási igény jelenhet meg.

Győri Péter szerint nincs lakás­hiány Magyarországon, országosan félmillió - ebből a fővárosban mintegy 100 ezer - ingatlan áll üresen. "Nem a lakások hiányoznak, hanem megfizethetőségi probléma van" - értékel a szakértő, aki szerint az összeomlásra és a lakhatási helyzetre is figyelnie kellene a kormánynak és ki kellene dolgoznia egy új stratégiát.

Fotó: Pexels