A fővárosban autózók bosszúságára jó pár hete kerülgethetik a munkagödröket az Erzsébet-híd környékén, ahol éppen a belváros felé tartó új távhővezetéket fektetik le. Az átmeneti kényelmetlenség eredményeként azonban a pesti belváros levegőszennyezettsége bizonyára csökkenni fog – és ez nem csak az életminőséget növeli, de az ingatlanok árát is – derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
A távfűtés megítélése évtizedeken keresztül nem volt éppen jó, főleg azért, mert a fűtést nehezen lehetett szabályozni. Aztán a kilencvenes évek elején még hirtelen nagyon drágává is vált ez a fűtési módozat, ami miatt — aki csak tehette — igyekezett megválni a távfűtéses lakásától, főleg, ha az panel volt.
Sok mindennek meg kellett változnia ahhoz, hogy a távfűtéses lakások piaci megítélése 180 fokos fordulatot vegyen. A panelkorszerűsítési program keretében sok helyen hő alközpontokat hoztak létre,
- szigetelték a házak homlokzatát,
- kicserélték a nyílászárókat, radiátorokat,
- és megteremtették az egyedi mérés lehetőségét is.
Ezzel sokat spóroltak a lakók, és a komfortérzetük is nőtt. A távhőszolgáltatás kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá sorolása versenyképessé tette a távfűtést más fűtési megoldásokkal szemben.
A távfűtéses lakások (zömükben panelek) megítélése a fentiek miatt pozitív fordulatot vett.
Ha létezik a fűtési módozatok megítélésének hierarchiája a városokban, akkor annak valahol az alján helyezkednek el a kályhák, ezt követik a gázkonvektorok. A házközponti fűtés már előkelőbb helyen van, de a korábbi rossz élmények, kényelmi és költségszempontok alapján elsősorban a cirkófűtéses lakások helyezkednek el a dobogó legfelső fokán. Melléjük zárkózhat most fel a távhő.
Fotó: Pixabay
A különféle ingatlanfejlesztési fórumokon egyre többször esik szó arról, hogy mennyire hatékony a távhőszolgáltatás, különösen azóta, amióta már nem csupán fűtésre, de hűtésre is lehet használni. A hatalmas irodaépületek építésénél már teljesen természetes, hogy a fejlesztők komolyan mérlegelik a távhő használatát, ahogy a több száz lakásos projekteknél is egyre gyakrabban választják ezt a megoldást.
„Az ingatlanpiacon megjelent egy új szempont is, amely számottevően növeli az ingatlanok értékét” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője – „mégpedig az, hogy milyen környezeti lábnyomot hagy maga után egy ház üzemeltetése. A környezettudatosság, a fenntartható energiaforrások használata nagyon fontos szemponttá vált. A távhő mellett ilyennek számít az ugyancsak egyre elterjedtebb hőszivattyús fűtési megoldás is. A jövőben már egyre inkább csak olyan házak épülhetnek, amelyek nem terhelik hő és égéstermék kibocsátásával a környezetüket”.
Az új, biomassza- valamint hulladékégetésen alapuló hőerőművek belépése után pedig nulla közelébe kerül a levegőbe kibocsájtott szennyező anyagok aránya.
Budapest belvárosában – mintegy példamutatásul – elsőként a Városházát kötik rá a most kiépülő távfűtési hálózatra. Azoknál a házaknál, amelyekben központi kazán van, minimális költséggel megoldható majd a csatlakozás. Az átállás, már ha ezt választják a lakók, komolyabb költséget csak ott jelent majd, ahol még kályhával fűtenek, így a radiátor- és csőrendszert ki kell építeni az egész házban.
A távfűtési hálózat megjelenése a főváros központjában vélhetően elindítja a fűtési rendszerek rekonstrukciójának folyamatát, amely ugyan évtizedekig is elhúzódhat, de a korszerűsített fűtési rendszerű lakások értéke minden bizonnyal meghaladja majd a ráfordított befektetését.
