280 ezer forint állami ingyenpénz ütheti a markodat, ha idén lépsz

 

Itt az állami nyugdíjtermék

Idén októberben, a Portfolio konferenciáján jelentette be Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, hogy egy új termékkel száll be a nyugdíjcélú öngondoskodás piacára, azóta Varga Mihály pénzügyminiszter újabb részleteket árult el: 

• Egy új állampapírról van szó, amely akkor jár majd le, amikor tulajdonosa eléri a nyugdíjkorhatárt.
• A kifizetést lehet kérni egy összegben (kamattal együtt), illetve havi járadékként is.
• Az új kötvény hasonló lesz a Babakötvényhez, amelyek az infláció felett 3%-os prémiumot adnak. A prémium mértéke az életkor függvényében változna.
• Az új nyugdíjkötvényt csak a lakosság veheti, az intézményi szereplők ki lesznek zárva a vásárlói körből.

A termék bevezetésére a jövő évben kerül sor, egyelőre még nem világos, a kamatprémium az életkor növekedésével egyenesen vagy fordítottan arányosan változik-e majd és az sem, hogy a másik három, piaci nyugdíjtermék mellé elérhető, 20%-os éves adójóváírás ezeknél elérhető lesz-e majd, vagy a kamatprémium tenné versenyképessé a terméket más nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben.
 

Tulajdonságai alapján a nyugdíjkötvény leginkább a rendszeres befizetésű, valamilyen garantált hozamot fizető nyugdíjcélú megtakarításokkal versenyezhet (pl. vegyes nyugdíjbiztosítások), így attraktív megtakarítási lehetőséget nyújt a garanciákat kedvelő befektetőknek.

Miben takarítsunk meg most? 

Jelenleg három nyugdíjcélú öngondoskodási termék van Magyarországon, melyet az állam is támogat, mindhárom piaci alapon működik: 

• az önkéntes nyugdíjpénztárak,
• a nyugdíjbiztosítások,
• és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

A magyar lakosság elsősorban nyugdíjpénztárban takarít meg, a legnagyobb növekedés az elmúlt években viszont a 2014 óta elérhető, államilag támogatott nyugdíjbiztosítások piacán tapasztalható: 

A "várható teljes költség" oszlopban önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a működési alapba kerülő díjakat vettük alapul, míg a nyugdíjbiztosítások esetén az MNB TKM-összesítésével számoltunk. A két érték nem összehasonlítható, de mivel önkéntes nyugdíjpénztáraknál nem elérhető a TKM-hez hasonló mutatószám, ezért csak ezzel tudunk számolni. A táblázat éppen ezért nem használható pénzügyi termékekkel kapcsolatos döntések hozatalához, csupán illusztrációs, tájékoztató jelleggel szerepel a cikkben.

Mindhárom termék legnagyobb vonzereje a 20%-os adójóváírás, melyet éves befizetésünkkel arányosan, maximum a fent említett összegig vehetünk igénybe. Egyszerre több megtakarítást is indíthatunk, együttesen ezekhez 280 ezer forint állami támogatást vehetünk igénybe évente.
 

Fontos megjegyezni, hogy ha idén december 31-ig nyugdíjcélú megtakarítást indítunk és be is fizetjük a megtakarításra szánt összeget, az idei teljes évre vonatkozó adójóváírást megkapjuk.

 

Melyiket válasszam?

Az adójóváírás maximumán kívül számos különbség van egyes nyugdíjcélú termékek esetén. Most bemutatjuk ezeknek egyes előnyeit és hátrányait.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy: 

• itt a legnagyobb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint az egészség és önsegélyező pénztárak után igénybe vett adójóváírással együtt),
• ez a legkényelmesebb megtakarítási forma, hiszen gyakorlatilag csak aktívan kezelt portfóliókat vehetünk igénybe, ezért nehéz mellényúlni,
• tíz év eltelte után hozzáférhetünk a hozamhoz (amely, ha kifejezetten nyugdíjra akarunk spórolni, nem nevezhető mindenképp előnynek, ugyanis időskori önmagunktól vesszük el ezt a pénzt),
• a munkáltató befizetése is gyarapíthatja a félrerakott vagyont (bár erre nem jár állami támogatás).

Hátránya, hogy: 

• ha megszorulunk tíz éven belül, nem férhetünk hozzá, maximum tagi kölcsön formájában, ami jelentős plusz költségeket jelenthet,
• ez a legkevésbé transzparens termék, fogalmunk sincs legtöbbször, hogy pontosan miben van a pénzünk, vagy hogy pontosan milyen költségeket fizetünk ki a működési, likviditási és belépési költségeken felül.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy: 

• a tanácsadó, biztosító noszogat, hogy fizessük a megtakarításunkat rendszeresen,
• számos olyan plusz extrát tudunk venni, mint a kockázati kiegészítők (vagyis munkaképesség csökkenésére; rokkantságra, tartós betegségre is nyújthat fedezetet), a haláleseti alapbiztosítás, a díjátvállalás, árfolyamfigyelés (szintén nem feltétlen előny, erről itt írtunk), a sok esetben díjmentes portfólió-módosítás lehetősége,
• egységes, MNB által jóváhagyott költségmutatók és európai KID-dokumentumok teszik átláthatóvá ezeket a termékeket.

Hátránya, pedig: 

• ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, ha nem fizetjük rendszeresen, végig az előre meghatározott futamidő alatt, ha pedig az első 1-2 év után mondjuk fel, a tőkénk 80-100%-át is elbukhatjuk (mivel a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten is vissza kell fizetnünk),
• a tanácsadó, akinek a zsebébe vándorol a kezdeti költség jelentős része, jellemzően nem lesz ott húsz év múlva is mellettünk.

Érdemes megjegyezni, hogy a nyugdíjbiztosításnál kétféle megtakarítási forma érhető el: befektetési egységekhez kötött (unit-linked) és garanciákkal működő (vegyes). Előbbinél eszközalapok (lényegében befektetési alapok) közt kell válogatnia az ügyfélnek, míg utóbbinál a biztosító fekteti be a megtakarításunkat (kockázatkerülő eszközökbe, jellemzően állampapírba) és valamekkora garantált hozamot is fizet rá (technikai kamat, általában kevesebb, mint a termék teljes költsége).

Az állami nyugdíjkötvény főleg a vegyes életbiztosítások értékesítését szoríthatja háttérbe, hiszen ez az egyetlen olyan államilag támogatott nyugdíjtermék, amely garantált hozamot fizet. A nettóban (vagyis költségekkel csökkentve) negatív kamatoknál vélhetően attraktívabb hozamot tud majd nyújtani az állampapír, a vegyes életbiztosítások egyedül akkor maradhatnak versenyképesek, ha a 20%-os állami támogatást a nyugdíjcélú állampapír nem kapja meg.
 

Fontos megjegyezni, hogy a 20% éves adójóváírás a teljes tőkére vetítve egyre kisebb hozamot jelent, így előfordulhat, hogy az állam nem is vezeti ezt be a nyugdíjkötvényre, helyette olyan kamatozást kínál, mellyel tőkearányosan hasonló többlethozamot tud nyújtani hosszú távon, mint az adójóváírás.

Ennek általunk számolt mértékét mutatja az alábbi táblázat: 

NYESZ

A NYESZ előnye, hogy: 

• itt a legszélesebb a befektetési eszközök választéka, hiszen nemcsak befektetési jegyeket / egységeket, hanem kötvényeket, részvényeket, egyéb instrumentumokat is választhatunk,
• ha jól használjuk, ez a legolcsóbb megtakarítási forma,
• ha rövid távon fel kell törnünk a számlát, itt szenvedjük el a legalacsonyabb veszteséget,

hátránya, hogy: 

• a széles választék a kevésbé pénzügyileg tudatos ügyfeleknek zavarba ejtő lehet,
• a 20 százalékos adójóváírás maximális mértéke itt a legalacsonyabb (100 ezer forint, 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 ezer forint),
• öröklés esetén az adójóváírásra való jogosultság elvész.

Címlapfotó: Pexels