16 milliárd forintra becsülhető a hazai magán-egészségbiztosítási piac

A szervezet elnöke üdvözölte, hogy a februárban közölt program a magánegészségügyet fontos és támogatandó ágazatnak tekinti, elismeri a megelőzés és a vállalati szerepvállalás jelentőségét, és a versenyképességet tekinti a legfontosabb szempontnak az egészségügyben is. Leitner György szerint a jegybanki javaslatok megvalósítása a magénegészségügy szélesebb elérését és a szektorsemlegesség erősödését eredményezné. A dokumentum nem egymás kárára működő rendszereknek tekinti a magán- és az állami ellátást, hiszen előbbi egyenrangú félként vállalhatna részt a szolgáltatásokban, és további fejlődésre ösztönözhetné az állami egészségügyet - mondta Leitner az MTI híre szerint.

Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója üdvözölte, hogy az MNB javaslatai a szakmai szervezetek együttműködését feltételezik, és közölte, hogy az érintettek nyitottak az egyeztetésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az magánegészség-biztosítás a rendszerszintű szabályozás, az önkéntesség ösztönzése, kedvezmények és jutalékok beépítése nélkül nem erősödhet meg.

Tapasztalatai szerint az ügyfelek hajlandóak lennének hosszú távra tervezni az egészségük érdekében, de a többségük még mindig nem gondolkodik előtakarékosságban, csak végszükség esetén fizet az ellátásért és ekkor szembesül a gyógyítás költségeivel. Magyarországon továbbra is az összegbiztosítások szerepe a legjelentősebb, miközben szolgáltatásokat kellene biztosítani. Bartók János megjegyezte, hogy a biztosítási összegek a kockázat mérséklődésével csökkennek, ám az ehhez szükséges biztosítási volument a magánegészségügy a tapasztalatok alapján csak évtizedek alatt tudja elérni.

Leitner György a magán-egészségbiztosítás kapcsán megjegyezte, hogy a 16 milliárd forintra becsülhető belföldi piac 90 százaléka mögött vállalati befizetések állnak, és az egyéni befizetések megugrása nélkül nem is nőhet jelentősen, noha a szakértők szerint elérhetné a 80-120 milliárd forintot.
A magánegészségügy dinamikusan bővül Magyarországon, az egyéni, a biztosítási és a vállalati kifizetések az utóbbi években egyaránt emelkednek. Utóbbiak már nem szükséges rossznak tekintik a foglalkozás-egészségügyet, a gazdasági válság óta egyre nagyobb arányban keresik a magasabb szintű szolgáltatásokat - mondta Kiss András, a Budai Egészségközpont értékesítési és marketing igazgatója. Erre ösztönzi őket a munkaerőhiány is, hiszen az állást keresők Magyarországon is egyre inkább az egészségügyi juttatásokat tekintik a legfontosabb feltételnek a fizetés után.

Kiss András megjegyezte, hogy a szolgáltatásokat az egészségügyi dolgozók és orvosok bérének emelkedése drágítja, de ezt a vállalati ügyfelek a tapasztalatok szerint hajlandóak elfogadni. Jelentősebb kihívásnak látja, hogy további kormányzati intézkedések híján a cégek hosszabb távra nem tudnak tervezni, ezért az egészségügyi ellátásokra szánt összegeket más kiadásokra fordíthatják.

Mint ismeretes, a jegybank reformcsomagjában sok egyéb mellett javasolta a szolgáltatásfinanszírozó kiegészítő magánegészségbiztosítási rendszer feltételeinek megteremtését. Az MNB szerint “az egészségpénztárak, a magánszolgáltatók és a biztosítók szinergikus háromoldalú együttműködése szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön egy hatékonyan működő, kiterjedt, a társadalombiztosítási rendszerre ráépülő, azt kiegészítő,  szolgáltatásfinanszírozó magán egészségbiztosítási rendszer. A rendszerben az egészségpénztári tagok számára továbbra is biztosított az eseti befizetés, illetve az egyéni számláról való azonnali kifizetés lehetősége (például gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén). Az egészségpénztár fő feladataként megszervezi a szolgáltatást, illetve a verseny eszközével biztosítja a legjobb magánbiztosítói ajánlatokat. Így kedvező árú csoportos kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat tudna kínálni a tagok számára, amelyek olyan szolgáltatásokra is fedezetet nyújtanak, amit egyébként csak hosszú felhalmozásból tudnának finanszírozni. A magánbiztosító számára a tagokból létrehozott veszélyközösség fedezné a nagyobb kiadásokat jelentő műtétek, illetve rettegett betegségek (például: daganatos betegségek, stroke, szívroham) költségeit, a kisebb károkra pedig a hagyományos módon tartalék kerülne megképzésre. Az egyes szereplők között a folyamatos kontroll biztosított: az egészségpénztár a magán biztosítói ajánlatok versenyeztetésével garantálja a legjobb szolgáltatást a tagok számára, míg a biztosító egyrészt kontrollálja a jogosulatlan igénybevételt, másrészt ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások minőségét és árszínvonalát.”

"Az így létrehozott folyamat jelentős mértékben hozzájárul a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak (out-of-pocket) visszaszorításához és ezen keresztül a gazdaság fehérítéséhez. A bemutatott modell hozadéka az ügyfelek számára, hogy egy kényelmes, jóval kevesebb saját szervezést igénylő és gyorsabban hozzáférhető szolgáltatást tudnak igénybe venni, mely lényegesen csökkentené a várakozási időt és hozzájárulna az állami várólisták rövidüléséhez is” – olvasható a jegybank által készített dokumentumban.

Fotó?: Pexels