Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé

275 milliárd forintos díjbevételt ért el a második negyedévben a magyar biztosítási szektor, ami 9,6%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nem-élet üzletág 17,5%-os növekedést produkált (részben a baleseti adó díjba építése miatt), az élet üzletág azonban továbbra is gyengébben teljesít, díjbevétele mindössze 1,6%-kal emelkedett, igaz, most a rendszeres díjak ezen belül jól alakultak.

Közzétette ma a magyar biztosítók második negyedéves és első féléves prudenciális adatait a Magyar Nemzeti Bank. Ezek alapján a magyar biztosítók a második negyedévben 17,4 milliárd, az első félév egészében 39,6 milliárd forintos adózás utáni nyereséget realizáltak, mindkét szám minimálisan marad el az egy évvel korábbitól. 

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé


Az eredménytermelésben most épp az élet üzletág volt erősebb a negyedév során: élet oldalon 6,7, nem-élet oldalon 3,0 milliárd forint volt a biztosítástechnikai eredmény. Az első félév egészében azonban a nem-élet ág 16,1 milliárd forintos teljesítményével felülmúlta az élet üzletág 12,5 milliárdját. 

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé


A díjbevételek, vagyis a piac mérete szempontjából a nem-élet üzletág, azon belül is a gépjárműbiztosítások jelentik a növekedés motorját. A nem-élet üzletág (kis részben a baleseti adó idei, biztosítási adóként történt díjba építése miatt) a második negyedévben 17,5%-kal bővült, miközben az életbiztosítások csak 1,6%-kal. Az alacsony növekedés elsősorban ezúttal az egyszeri díjak közel 11%-os visszaesésével magyarázható, a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele ezúttal 6,5%-kal növekedett. Az első félév egészében a nem-élet üzletág díjbevétele 17,5%-kal, az élet üzletágé 6,3%-kal nőtt. 

Szárnyalnak a magyar biztosítók, az életbiztosítások kevésbé


A Magyar Nemzeti Bank az adatokhoz gyorselemzést is közzétett, néhány fontosabb megjegyzés ebből: 

  • a második negyedév végére a biztosítóintézetek szerződésállománya közel 3,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva,
  • a biztosítóintézetek Szolvencia II szabályozórendszer szerint számított szektorszintű szavatoló tőke feltöltöttségi szintje 223,0% , mely az előző év azonos időszakához képest 7,1 százalékpontos növekedést jelent,
  • a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó mögöttes eszközök közel 51%-át államkötvények tették ki a negyedév végén,
  • a szerződésszám növekedése 510 ezer új szerződésből jött, ami döntően a nem élet üzletági közel 4,5%-os szerződésszám emelkedésének következménye, gyakorlatilag változatlan élet üzletági szerződésszám mellett (0,3%-os növekedés),
  • a nem-életbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves kiugró díjbevétel-növekedés oka abban keresendő, hogy a megszűnt baleseti adó helyett 2019. január 1-től a biztosítási adó kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra is (23%-os adókulccsal), melyet a biztosítási díj részeként kell megfizetni,
  • a biztosítók által kezelt biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök (befektetések) esetében továbbra is jellemző, hogy a biztosítók eszközkitettségét három kategória, az államkötvény (50,9%), a befektetési jegyek (kollektív befektetési vállalkozások, 34,6%) továbbá a részvények (4,0%) dominálják,
  • az államkötvények 97,1%-a magyar államkötvény,
  • míg a nem unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök esetében továbbra is az államkötvények túlsúlya a meghatározó a befektetések 78,3%-át adva, addig a unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök vonatkozásában a befektetési jegyek teszik ki a befektetések túlnyomó többségét, 69,9%-át, hasonlóképpen, mint a korábbi vizsgált időszakokban, növekvő tendenciát mutatva,
  • az idősor 2019. II. negyedévtől kezdődően az értékesítési csatornákra vonatkozó új adattartalommal bővült, a disztribúciós mix egyes csatornái közül a folyamatos díjas szerződések esetében mind a szerződésszám, mind pedig az állománydíj tekintetében az élet ágban az ügynök (51,4% és 54,1%), míg a nem élet ágban az alkusz (58,5% és 62,0%) bevonásával történő értékesítés a meghatározó,
  • az egyszeri díjas új szerzések esetében a hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató értékesítési csatorna dominál (76,6% és 71,1%) az élet ági szerződésszám és díjbevétel vonatkozásában,
  • a nem-élet ági új szerzések szerződésszámánál az egyéb (38,8%), míg díjbevételnél az alkusz (44,8%) értékesítési csatorna a legjelentősebb, hasonlóan az egy évvel korábbi értékekhez.

Fotó: Pexels

Biztosítók