Súlyos időjárási fenyegetés érint szinte minden második magyart

A klímaváltozás újfajta társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához vezet, a hőhullámok hatásaival szemben ugyanis nem egyformán ellenálló vagy sérülékeny a lakosság. Magyarország területének 43 százaléka - ahol a jelenlegi lakosság 40 százaléka él - számít erősen vagy nagyon erősen sérülékenynek. Jelentősek a járási szintű különbségek, elsősorban a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl déli, összefüggő területein, valamint az Alföld szigetszerű foltjain vezethetnek súlyos népegészségügyi helyzethez az éghajlatváltozással mind gyakoribbá váló hőhullámok - derül ki egy friss kutatásból.

Súlyos időjárási fenyegetés érint szinte minden második magyart2019.08.22

A július végi kánikula Hollandiában kimutathatóan 400 plusz halálesethez vezetett, s ez csak egy tény ama állítás bizonyítékainak sorában, amelyet már a 2009-es Lancet című tudományos folyóiratban megfogalmaztak: az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb globális egészségügyi fenyegetése.

A következmények alól senki nem tudja kihúzni magát, azonban nem egyformán sérülékeny avagy ellenálló azzal szemben egy-egy térség lakossága. Egyes társadalmi csoportok, demográfiai és/vagy társadalmi helyzetükből adódóan az átlagnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek, sérülékenyek. Ebbe a csoportba tartoznak többek között az 5 évesnél fiatalabbak, illetve a 60 évesnél idősebbek, a krónikus betegek, a komplex módon hátrányos helyzetűek és a szabadban dolgozók is.

Vannak szélsőségesen kitett országrészek is, amelyek vagy nagyobb mértékben elszenvedői a szélsőséges időjárási körülményeknek, illetve érzékenyebben reagálnak a társadalmi hatásokra, vagy pedig gyengébb alkalmazkodóképességük miatt sérülékenyebbek. Ezek a sérülékeny területek földrajzilag jól körülhatárolhatóak - állapítja meg a KSH három kutatója, Uzzoli Annamária, Szilágyi Dániel és Bán Attila "Az éghajlatváltozás egészségkockázatai és népegészségügyi következményei - A hőhullámokkal szembeni sérülékenység területi különbségei" című tanulmányban. A Területi Statisztika című folyóiratban publikált kutatásban arra figyelmeztetnek, hogy a hőhullámok népegészségügyi következményeinek kezelését a jövőben a kiemelt stratégiai feladatok közé kell emelni.

30 nappal nőhet a hőhullámos napok száma

Elsősorban a Dél-Alföld és a Dél- Dunántúl déli összefüggő területein, illetve az Alföld egyéb szigetszerű foltjain vezethetnek a jövőben súlyos népegészségügyi helyzethez a gyakoribbá váló hőhullámok. A hőhullámos napok gyakorisága 2021-2050 között az ország egész területén 20-70 százalékkal növekedhet. A globális prognózis Európa és egyes nagyrégióinak a hőhullámokkal szembeni különös veszélyeztetettségével számol. A feltételezés szerint globálisan a középhőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése átlagosan 2-10 nappal is növelheti a hőhullámos napok számát. Ugyanakkor Európa középső nagyrégiójában - ahová Magyarország is tartozik - 2050-ig akár 30 nappal is emelkedhet az ilyen napok száma - idézik egy korábbi kutatás számait a tanulmány szerzői.

A hőhullámok bizonyítottan hőstresszt okoznak, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta egyre gyakrabban előforduló hőhullámok közül a legjelentősebbek 12-52 százalékkal növelték a többlethalálozás mértékét. 
A 2007-es intenzív hőhullám például becslések szerint 800-1000 többlethalálozással járt országszerte.

A következmények számokban:

  • A napi középhőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 6 százalékkal növeli az összes halálozás és 10 százalékkal keringési rendszer betegségeinek kockázatát.
  • A napi középhőmérséklet 10 Celsius fokos emelkedése 6 százalékkal növeli nyáron a szív- és érrendszeri betegségek miatti mentőhívások kockázatát a középkorú korcsoportban és a teljes lakosságban, - minden korcsoportban körülbelül 30 százalékkal növekszik a rosszullétek kockázata, minden korcsoportban növeli a balesetek relatív kockázatát, az 5-9 évesek között 40, a 25 évesnél idősebbek között 17 százalékkal.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség nagymértékben függ az egyéni elhárítási lehetőségektől (például nyári utazás, légkondicionáló beszerelése, kiköltözés a városból), amelyek jelentősen összefüggnek adott térség társadalmi-gazdasági fejlettségével és a helyi lakosság életminőségével. A kutatók ebből kiindulva két komplex mutató - társadalmi-gazdasági fejlettség, humán fejlettségi mutató (HDI) - átlagolásával határozták meg az alkalmazkodóképességet.

A hőhullám és a hőségriasztás alapját képező 25 Celsius-fokos napi középhőmérsékletű  vagy annál melegebb napok száma 1971-1980 és 2001-2010 között  számottevően nőtt Magyarországon, ugyanakkor a növekedésben jelentősek a területi különbségek. A hőségriasztás első fokozatába tartozó napok száma elsősorban a Dél- Alföldön növekedett: egyrészt a Duna vonalában, Bács-Kiskun megyében, másrészt a Kőrös-Maros közelében, főként Békés megye járásaiban, kisebb részt Csongrád megye járásaiban. Ezeken a területeken több mint 110 nappal emelkedett a 25 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű napok száma. A síkvidéki területek mellett Budapesten gyarapodott számottevően a hőhullámos napok száma.

A járási szintű éghajlatisérülékenység-vizsgálat eredményei jelentősen eltérnek országon belül.

Fotó: Pixabay

Vissza a bejegyzésekhez napi.hu

Kiemelt szolgáltatásaink

Évforduló emlékeztető

Hírlevél feliratkozás

Évfordulós emlékeztető

Iratkozzon fel hírlevelünk, hogy értesüljön a biztosításokkal kapcsolatos friss információkról. Legyen szó biztosítókat, biztosítottakat érintő fontos hírekről, vagy gépjárművekkel kapcsolatos cikkekről!

Hírlevél feliratkozáshoz kérjük adja meg nevét és e-mail címét is!

A biztosítási díjak változásával Ön sokat spórolhat, ezért fontos, hogy ne feledkezzen meg évfordulójáról. Töltse ki az alábbi űrlapon a és mi emlékeztetjük Önt szerződésének évfordulójára!

Évfordulós emlékeztető esetén szükségünk van évfordulójára és kötvényszámára is!

Feliratkozással most még nyerhet is... részletek

Biztosítók