Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti

Bár az európai folyókon kialakult alacsony vízállások az elmúlt napokban emelkedtek a csapadéknak köszönhetően, a trend arra utal, a következő években egyre gyakrabban tűnhet el a víz részben, de akár teljesen is számos, a vízellátás és a gazdaság szempontjából fontos folyóból nyaranta. Az alacsony vízállás ráadásul a vízhőmérséklet jelentős emelkedésével jár, mindez pedig több szektort kedvezőtlenül érint, így a folyami teherszállítás mellett az európai energiatermelést és -ellátást is veszélyeztetheti.

Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti2019.08.05

A nyári-őszi alacsony vízállás kialakulása önmagában ugyan nem szokatlan jelenség, azonban a legalacsonyabb vízállások számos folyón szinte évről évre egyre kisebbekké válnak a párolgás felmelegedés miatti fokozódása, valamint a nyári csapadékmennyiség csökkenése miatt. A klímaváltozással összefüggésbe hozott folyamat eredményeképpen számos felszíni vízfolyás időszakossá válhat a szakemberek szerint, vagyis akár hosszabb időszakokra is eltűnhet a víz a medrekből. A folyók felmelegedésének és elapadásának hatásai pedig már most olyan jelentősek, hogy a GDP szintjén is mérhetők: a német gazdasági teljesítmény tavalyi második félévben tapasztalható stagnálása, enyhe visszaesése elemzők szerint részben a Rajna tavalyi alacsony vízállásának, elsősorban a teherszállítás korlátozásának tulajdonítható.

Európa gazdasági szempontból egyik, ha nem a legfontosabb folyóján, a Rajnán tavaly ősszel emberemlékezet óta először leállt a hajóforgalom, miután a folyót tápláló gleccserek vízutánpótlásának csökkenése és a súlyos aszály járhatatlanná tette a fontos vízi utat. A mérések 1881 óta íródó történetében példátlan helyzet ezzel gyakorlatilag felfüggesztette a német és svájci ipari központok rotterdami kikötővel való összeköttetését. A szállításban jelentkező veszteségeken túl a helyzet még az év végén is azzal fenyegetett, hogy a közeledő hidegben Németország képtelen lesz kielégíteni fűtőolaj-keresletét, Svájcnak egyebek mellett a benzin- és dízelellátása is veszélybe került. Nem egy erőműnek rendkívüli nehézséget jelentett a jelentős arányban folyón szállított szén és gáz utánpótlásának biztosítása.

A korábban rendkívül ritkának számító jelenség 2019-ben máris csaknem megismétlődött. A rekord meleg idei június és júliusi hatására a folyók - így a Rajna vízszintje is ismét jelentősen süllyedt. Bár a vízszint és a víz hőmérséklete a július végén hullott csapadéknak köszönhetően emelkedett, hosszabb távon azonban egyértelműen kirajzolódik egy trend, amely arra utal, a nyári, amúgy is alacsonyabb vízállások tovább ereszkedhetnek a következőkben.
 

Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti

A grafikon a Rajna átlagos mélységének csökkenését mutatja a június-novemberi időszakban Kaubnál. Forrás: Német Szövetségi Vízügyi és Hajózási Igazgatóság (WSV)

Az alacsony vízállás, amihez a megszokottnál magasabb vízhőmérsékletek párosulnak - nem csak a Rajnán és nem csak a szállítási ágazaton keresztül kockáztatja az energiaellátást Európa-szerte. Ilyenkor a vízerőművek mellett a hűtésükhöz vizet használó fosszilis (gáz és szén-), illetve a nukleáris erőművek teljesítménye is visszaesik, illetve erőműveket leállítása is szükségessé válhat - ahogyan ez tavaly és idén is történt. Franciaországban és Németországban több atomerőmű termelését részben vagy teljesen vissza kellett fogni július végén, ami különösen a villamosenergia-ellátásának 75 százalékát nukleáris energiával fedező Franciaországot érintette negatívan: az atomerőművek termelése mintegy 8 százalékkal esett vissza az alacsony vízszint és a vízhőmérséklet emelkedése miatt. (Az 58 francia atomerőmű körülbelül kétharmada folyami hűtésű.) Ezzel együtt, tekintettel arra, hogy a nyári áramszükséglet még mindig elmarad a téli igényektől, vagyis ellátási nehézségek idén nyáron egyelőre nem jelentkeztek.

Az atomerőművek termelését elsősorban környezetvédelmi okok miatt csökkentették. A Paksi Atomerőműhöz hasonlóan folyóvízzel hűtött erőművek használt hűtővize a folyóba visszakerülve tovább emeli annak hőmérsékletét, ezért bizonyos határérték (például Német- és Franciaországban 28 Celsius-fok) felett és alacsony vízállás esetén mérsékelni kell az atomerőművek termelését. Egy szint felett a felmelegedett víz az atomerőművek hatásfokát is rontja, magyarul csökken a termelésük. Hasonló a helyzet a fosszilis erőművekkel, amelyeknél a hatásfokromlás mellett szintén történt környezetvédelmi célú teljesítménykorlátozás.

A folyók nyári vízállásának csökkenő trendje Magyarországot is érinti, ahogyan azt 2018 nyarán láthattuk, amikor a hajóforgalom korlátozása mellett a Paksi Atomerőmű termelése is csökkent a Duna alacsony vízállása és felmelegedése miatt. Idén nyáron a vízszint ismét alaposan visszaesett, és az elmúlt napokban ugyan a Duna vízgyűjtő területén hullott csapadék javított a helyzeten, a 2018-ashoz hasonló állapotok megismétlődése egyáltalán nem kizárható. Már csak azért sem, mert a Duna hőmérséklete Paks felett július végén átlépte a 25 Celsius-fokos határt. Ez azt jelenti, hogy mostantól szoros figyelemmel kell követni a Paksi Atomerőmű alatti folyószakasz hőmérsékletét, az ugyanis a használt hűtővíz befogadása után sem haladhatja meg a 30 fokot. Amennyiben ez mégis megtörténne, úgy korlátozni kellene a termelést. Ez tavaly épphogy nem történt meg - legalább is állítólag, az erőmű saját mérései alapján, amit többen erősen vitattak más mérések alapján - , az erőmű termelése azonban a hatásfok romlása miatt így is csökkent. Az erőmű termelése az elmúlt egy-két napban minimális mértékben, pár megawattal ismét csökkent, amiben a Dunának is lehet szerepe. 

Ami a vízenergia-termelést illeti, a klímváltozás ezt régiónként eltérően befolyásolja: míg Dél- és Kelet-Európában hosszabb távon várhatóan romlanak a feltételei, addig Észak-Európa lehetőségei bővülhetnek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség várakozásai szerint. Idén ugyan a vízerőművek termelését nem viselte meg különösebben a folyók vízhozamának csökkenése, nem úgy mint tavaly. 2018 nyarán Norvégiában rekord áramárak alakultak ki, miután a skandináv országban január és július között a sokéves átlaghoz képest mintegy 45 százalékkal hullott kevesebb csapadék. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi kimutatása szerint az idei év a vízenergia szempontjából egyelőre kedvezően alakul; a balkáni vízerőművek termelése rekord magas szint közelében volt, jelentősen meghaladva a 2017 és 2018 hasonló időszakában mértet.

Az alacsony vízállás hatása az energiaárakban is tapasztalható: a gázárak tavaly év végi megugrását részben az okozta, hogy a termelésben még mindig jelentős részt képviselő szénerőművek tüzelőanyag-utánpótlását a szállítási problémák igencsak megnehezítették. A kieső termelés és részben a klímaberendezések generálta fogyasztásnövekedés hatására pedig idén július végére a francia villamosenergia-árak féléves csúcsra emelkedtek, mielőtt csökkentek volna - igaz, így is jelentősen elmaradtak a tavaly év végi, idén év eleji rekordoktól. Az európai energiarendszer integráltsága miatt a francia áramárak emelkedése pedig szinte az összes európai országban érzékelhető. A kieső francia atomerőműveket zömmel a zsinóráram-termelésre képes gáz- és szénerőművek pótolják, ami a szén-dioxid-kibocsátás növekedése mellett szintén az árak emelkedése irányába hat.


Az európai energiaellátó rendszer időjárással szembeni fokozódó érzékenységét jelzi, hogy az árak már a hőhullám érkezését valószínűsítő meteorológiai előrejelzések hatására emelkedésnek indultak a szén, a földgáz és a szén-dioxid-kibocsátási kvóták piacán - annak ellenére, hogy a fotovoltaikus napenergia-termelés folyamatosan bővül. Az áremelkedést nem kis részben a légkondicionálók fokozott használatától várható keresletnövekedés motiválta.

A folyók állapotában tapasztalható változások hatására is mindinkább evidenciává kezd válni, hogy nem csak a megújulók rendelkezésre állása függ az időjárástól, és hogy szinte minden energiaforráson alapuló termelést egyre jobban befolyásol valamilyen módon a klímaváltozás - ezért, az ellátás biztosítása érdekében is célszerű diverzifikált energiamixet kiépíteni. Ennek ellenére az energiarendszer és a folyók fontos kapcsolatát, illetve az abban megfigyelhető változásokat az uniós és nemzeti politikák mindeddig alig vették figyelembe, márpedig a megfelelő mennyiségű hűtővíz hiánya valódi válsághelyzetet eredményezhet az energiaellátásban - ismeri el az Európai Bizottság is. Szakértők szerint ezért a politikai döntéshozóknak mielőbb olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek az új helyzethez történő alkalmazkodást, valamint a vízkészletek csökkenésére való felkészülést szolgálják, nem "csak" energetikai szempontból.

Címlapfotó: Pexels

Vissza a bejegyzésekhez portfolio.hu

Kiemelt szolgáltatásaink

Évforduló emlékeztető

Hírlevél feliratkozás

Évfordulós emlékeztető

Iratkozzon fel hírlevelünk, hogy értesüljön a biztosításokkal kapcsolatos friss információkról. Legyen szó biztosítókat, biztosítottakat érintő fontos hírekről, vagy gépjárművekkel kapcsolatos cikkekről!

Hírlevél feliratkozáshoz kérjük adja meg nevét és e-mail címét is!

A biztosítási díjak változásával Ön sokat spórolhat, ezért fontos, hogy ne feledkezzen meg évfordulójáról. Töltse ki az alábbi űrlapon a és mi emlékeztetjük Önt szerződésének évfordulójára!

Évfordulós emlékeztető esetén szükségünk van évfordulójára és kötvényszámára is!

Feliratkozással most még nyerhet is... részletek

Biztosítók