Miért nincs egy nagy autós alagút Budapest alatt?

Ha legalább a kelet-nyugati tranzitforgalom fele a föld alá kerülne, Budapest főútjai és az M0

Miért nincs egy nagy autós alagút Budapest alatt?2019.07.23

Aki gyakran tötymörög valamelyik budapesti dugóban, esetleg az M0 autóút elhúzódó felújítása miatt áll vagy vánszorog, bizonyára elgondolkodott már azon, miért is nincs egy széles alagút vagy alagútrendszer a főváros alatt. Egy kelet-nyugat irányú, az M1/M7 és az M3/4-es út nyomvonalát kvázi összekötő, neadjisten néhány extra leágazással az M5, M2 irányába is kimutató alagúthálózat praktikusan oldhatná meg a vízfejű magyar közúti közlekedés fővárosi tranzitproblémáinak jó részét.

Ha az M1 és M0 csomópontjától az M0 és az M3 csomópontjáig Budapesten keresztül autózunk, 25,5 km a távolság. Ha körbemegyünk az M0-son, 67 kilométer a távolság, több mint 40 kilométerbe kerül az elvileg gyorsabb haladás. Ez akkora távolság, hogy ha nincs csúcsforgalom, jó eséllyel gyorsabb Budapesten átvágni, mint körbeautózni a fél-elkerülőn! Az M0 bezárása, az “északnyugati átjáró” elkészítése persze jelentősen rövidíthetné ezt a távot, de ez a projekt pár évtizede késik, de olyan szinten, hogy még a tervezett nyomvonal sincs meg (legutóbb épp decemberben rajzolták át az összes tervet). Májusban pedig a kormány elfogadott egy újabb tranzitterhelés-csökkentő tervet, de a Budapest alatt jó száz kilométerrel épülő újabb félkör még mindig nem igazán az, ami a fővárosi tranzitterhelést enyhíthetné.

Miért nincs alagút Budapest alattt?

A kérdésre igazából nincs egyértelmű válasz. A XIX. században még szerettek alagutakat fúrni a pestiek; megépült a Déli pályaudvar előtti vasúti alagút, a Lánchíd előtti alagút, no meg a Kisföldalatti vonala, ami tulajdonképpen maga is egy alagút. Azután megépítettük a metróvonalak alagútjait, de közúti alagút alig-alig készült. Az utóbbi évtizedek mérlege nagyjából nullán áll, hiszen a Ferenciek tere alatti, rövidke alagutat, amit 1976-ban adtak át az autóforgalomnak, 2014-ben megszüntették – ugyanakkor 2016-ban átadták a forgalomnak az M1-M7 bevezetőjénél az útpálya kifelé vezető oldalát a kelenföldi intermodális csomóponttal összekötő alagutat.

Technikailag különösebb oka nincs az autósalagút-hiánynak (ha metróalagutat lehet fúrni, autósat is lehetne), inkább a közútkezelésünket általában jellemző forráshiány, illetve a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének mindenkori elsőbbsége állhat a háttérben. Hogy fogalmunk lehessen arról, mégis mekkora nagyságrendű pénzről beszélünk: a 7,6 kilométer hosszú Négyes metró vonalának megépítése hivatalosan 452 milliárd forintba került, kilométerenként 61 milliárdba. (Egyébként kilométerenként másfélszer annyiba, mint a legutóbbi bécsi metróalagút építése.) Ez kábé hússzorosa annak, mint amennyiért itthon autópályát szoktunk építeni, tehát ha mégis építenénk egy alagutat mondjuk a BAH csomópont és a Keleti pályudvar között (ami pont öt kilométer), száz kilométernyi autópálya árát költhetnénk el.

Ez nem kevés, de ha cserébe eltűnne a felszínről, a tágan vett belvárosból, a belvárosi hidakról az átmenő autósforgalom, talán mégse lenne olyan nagy ár a fővárosiak és a helyi közlekedők komfortszintjének javulásáért.

Példák alagutakra

Azért van, ahol a magas költségek dacára inkább alagutat építenek autópálya helyett. Münchenben 2015-ben készült el a Luise-Kiesselbach alagút, 1530 méter hosszban, a belvárosi körgyűrű részeként. A 2×2 sávos, de a sok leágazásnál irányonként hosszú kihajtó sávokkal bővített alagutat hat év alatt, 400 millió euróért, 130 milliárd forintért építették meg, napi 121 ezer autó hajt keresztül rajta átlagosan. Mivel a Vezess stábja csaknem minden évben erre autózik a Genfi Autószalonra, volt módunk megélni az előtte-utána élményt: csodálatos, ahogy a belvárosi vánszorgásból föld alatti suhanásra válthattunk, a német adófizetők pénzén, persze.

Európa leghosszabb városi alagútja pedig Madridban található, ahol az M30 körgyűrű projektben 2004 és 2007 között egy 98 km hosszú városi gyorsforgalmi úthálózatot hoztak létre iszonyú sok pénzért, mintegy négymilliárd euróért. Ebből 56 kilométer az alagút(!), a 8,3 kilométeres By Pass Sur Európa leghosszabb városi alagútja.

Nálunk pillanatnyilag nincs tervben hasonló fejlesztés a fővárosban, egyelőre Budapesttől távol próbálja megoldani az állam a budapesti és a főváros környéki tranzitterhelés gondjait.

Fotó: Pexels

Vissza a bejegyzésekhez vezess.hu

Kiemelt szolgáltatásaink

Évforduló emlékeztető

Hírlevél feliratkozás

Évfordulós emlékeztető

Iratkozzon fel hírlevelünk, hogy értesüljön a biztosításokkal kapcsolatos friss információkról. Legyen szó biztosítókat, biztosítottakat érintő fontos hírekről, vagy gépjárművekkel kapcsolatos cikkekről!

Hírlevél feliratkozáshoz kérjük adja meg nevét és e-mail címét is!

A biztosítási díjak változásával Ön sokat spórolhat, ezért fontos, hogy ne feledkezzen meg évfordulójáról. Töltse ki az alábbi űrlapon a és mi emlékeztetjük Önt szerződésének évfordulójára!

Évfordulós emlékeztető esetén szükségünk van évfordulójára és kötvényszámára is!

Feliratkozással most még nyerhet is... részletek

Biztosítók