Lengyel nyugdíjreform: Örökölhető lesz a megspórolt vagyon

Lengyel nyugdíjreform: Örökölhető lesz a megspórolt vagyon

Múlt héten szavazta meg a lengyel alsóház a munkáltatói és állami hozzájárulással megvalósítandó önkéntes nyugdíjprogramról szóló, mintegy 11,5 millió munkavállalóra vonatkozó törvényt. A program célja a lakossági befektetések és a lengyel tőkepiac serkentése.

Az önkéntes foglalkoztatói tőkeprogram (lengyel elnevezése munkavállalói tőkeprogram, PPK) keretében a munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozogna. A munkáltatók az alkalmazottak számláira havonta a fizetésük 1,5-4 százalékának megfelelő összeget folyósítanák. Az állami költségvetésből pedig minden egyes munkavállaló után 200 zloty (mintegy 15 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18 ezer forint) éves támogatást fizetnének ki. Tíz év alatt a lengyel állam 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 2,6-3 ezermilliárd forinttal) járulna hozzá a PPK-hoz.

A programba bekerülő pénzt a munkáltatók a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapokra bízzák majd. Bejelentések szerint a megspórolt pénzt magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz.

A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót. A munkáltatóknak azonban kötelező a rendszerben való részvétel.

A 60 éves életkor (a nyugdíjkor) elérése után adómentesen igényelni lehet a félretett összeg 25 százalékát, a maradék 75 százalékot pedig 10 év alatt folyósítják. Az összeg egészének kifizetése esetén annak 75 százalékát megadóztatják.

A PPK-ról szóló törvény 2019 januárjában lépne életbe, érvényesítése fokozatos lesz: az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznak majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

A kormány becslései szerint 2027 végére a PPK-ban felhalmozott eszközök értéke elérheti a 138 milliárd lengyel zlotyt, amennyiben a minimális 3,5%-os befizetés valósul meg. 8%-os befizetés esetében pedig 294 milliárd zloty lehet az eszközállomány értéke. 

Pozitív a visszhangja a reformoknak

A lengyel biztosítótársaságokat tömörítő szövetség (PIU) közelmúltbeli felmérése szerint a megkérdezettek 66%-a pozitívan értékelte a bevezetésre váró új rendszert, mindössze 22,2% volt negatív. 

A PPK legvonzóbb jellemzője a megkérdezettek számra annak privát, örökölhető jellege, különösen az után, hgoy 2014-ben a lengyel kormány átsorolta a második pillérbe tartozó pénzeszközöket az első pillérbe. Szintén pozitívan értékelték a válaszadók a rendszer önkéntes jellegét, valamint azt, hogy a megtakarításokhoz a munkáltató és az állam is hozzáteszi a részét. 

A szolgáltatók köre kezdetben csak a befektetési alapokra korlátozódott, amit azonban a legújabb törvényjavaslatban már kiterjesztettek a nyugdíjalapokra, a biztosítótársaságokra, valamint a már meglévő munkavállalói nyugdíjalapok kezelőire, melyeknek azonban legalább 3 éves működést kell tudniuk felmutatni. 

Minden egyes PPK szolgáltatónak legalább 4 alapot, vagy részalapot kell kialakítani, a résztvevők életkorának megfelelő befektetési stratégiával. A külföldi eszközökbe történő befektetésekre 30%-os allokációs plafon vonatkozik.

A lengyel kormány augusztus végén hagyta jóvá a jogszabályt, amely jelenleg még a szenátusi szavazásra, majd az államfő aláírására vár. Hazánkban hiányzik a nyugdíjrendszer ezen pillére, mindössze egyetlen szolgáltatónál, az Allianznál érhető el foglalkoztatói nyugdíjprogram.

Biztosítók