Durva kártérítést fizethet idén januárban, aki családi házban, lakásban él

Durva kártérítést fizethet idén januárban, aki családi házban, lakásban él

Hirtelen jött, nagy havazásra ébredhettünk a napokban. Szinte az egész ország területén figyelmeztető előrejelzés van érvényben a havazás miatt, ez pedig azt jelenti, hogy 12 óra leforgása alatt akár 5 cm hó is hullhat. llyenkor minden családi ház, de még lakástulajdonosnak is gondoskodnia kell a havas, jeges járdák csúszásmentesítéséről a megfelelő eszközökkel. Ennek elmulasztása ugyanis, egy esetleges baleset bekövetkezte miatt, milliós kártérítési pert vonhat maga után.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szombatra szinte az egész országra érvényes figyelmeztető előrejelzést adott ki a havazás miatt. Bárhol is legyen tehát ma az ember, ha kinéz az ablakon nagy valószínűséggel nem kicsi hókupacokat pillant majd meg. A figyelmeztetést egyébként vasárnap éjfélig van érvényben, és az első fokozat azt jelenti, hogy 12 óra leforgása alatt akár 5 cm hó is hullhat.


Forrás: OMSZ

Ráadásul, ha a hóesés nem lenne elég, van olyan megye, ahol hófúvásokra is készülni kell, ráadásul az esti órákra van ahol ónos eső is jöhet. A megolvadt hó, az esetleges ónos eső és a vasárnap éjszaki fagy pedig jégpokollá változtathatja az utakat, járdákat, garázsbejárókat. Éppen ezért a lakás-, és családi ház tulajdonosoknak érdemes felkészülniük: a havassá és jegessé vált járdák csúszásmentesítéséről ugyanis nekik kell gondoskodniuk. Íme, a legfontosabb tudnivalók, amivel akár milliós kártérítések is elkerülhetők.

Az önkormányzat feladata?

A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.

A hótakarításról, és a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról tehát a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia!

Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak. És ez nem vicc!

Számos olyan eset ismert ugyanis, amikor a bíróság milliós nagyságrendű kártérítési összeg megfizetésére kötelezte az ingatlan tulajdonosát a ház előtti jeges járdán elesett, nem éppen a közmondás szerinti értelemben vett "kéz- és lábtörést" szenvedett járókelő javára - írja tavaly Dr. Bihary Ákos.

A közös képviselő feladata?

Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, és a járdák biztonságossá tétele.

A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, és nincs benne előírva a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása,

és végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik meg.

Sózás? Tilos!

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet egyik bekezdése írja elő, hogy

Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Márpedig a só (nátrium-klorid, kálium-klorid, stb.) ilyen. Ez alapján tehát simán kiszabhatnának bírságot is. Az érintett ingatlanok tulajdonosainak ugyanakkor jó hír, hogy jelenleg - jogszabályi rendelkezés hiányában - bírság nélkül megúszhatják a dolgot. Korábban ez nem így volt: a 2012-ben hatályon kívül helyezett, az "egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet" szerint ugyanis még 50 ezer forintos bírságot varrhattak a mulasztó nyakába.

Nem adhat okot ugyanakkor a környezet szennyezésére, hogy a hatályos szabálysértési törvény már nem állapít meg semmilyen büntetést!

A só ugyanis tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék. 

Fotó: pexels

Biztosítók